Megmagyarázhatatlan dolgok történnek a hajmáskéri szellemkastélyban
Magyarország bővelkedik olyan épületekben, melyek különlegességét az adja, hogy falaik hosszú évek óta üresen állnak. Közéjük sorolható a hajmáskéri tüzérlaktanya is, ahová sok látogatótól eltérően nem csak kamerával, hanem különleges műszerekkel érkeztünk.
A 20. század elején I. Ferenc József uralkodó javaslatára épült 5000 hektáros katonaváros egyik különlegessége, hogy itt található Közép –Európa legnagyobb lőtere. Ünnepélyes átadására 1911. júliusában került sor, területén 60 épület, köztük színház, valamint kórház is helyet kapott. A második világháború végén a szovjet hadsereg vette birtokba. A tisztek kényelmét 118 szoba biztosította, falai között valaha pezsgő élet zajlott, a felhőtlen szórakozást kártya-, biliárd- szivarszoba, valamint kaszinóterem szolgáltatta.
A minősége ez idő alatt folyamatosan romlott, az 1990. november 15-én kivonuló csapatok pedig áldatlan állapotokat hagytak maguk után. Sok épület lebontásra került, a többi nagy része pedig az enyészeté lett. Központjában a ma már csak szellemkastélyként emlegetett parancsnoki épület áll, mely a maga impozáns, 50 méter magas tornyával igazán tiszteletet parancsoló látvány.
Fotó: Vaskó Tamás / Bors
Némelyik része életveszélyes
Első utunk a laktanya hátsó szakaszához vezetett. Az épület ezen részén igencsak zord hangulat uralkodik. Az omladozó falak és kitört ablakok mögötti baljós sötétség pedig csak fokozza a megmagyarázhatatlan érzést: figyelnek minket. Igyekeztünk a kellő szkepticizmussal, ugyanakkor egy csipetnyi nyitottsággal kezelni a szituációt, ezért igencsak meglepődtünk, hogy már az ott tartózkodásunk első 2 percében egy elsuhanó sötét árnyra, furcsa sóhajra, valamint egy erőteljes zajra lettünk figyelmesek.
Egy hatalmas leomlott tetőszerkezet árulkodott arról, hogy nem ajánlott belépni az épület ezen részébe mivel életveszélyes, ezért a főbejárat felé vettük az irányt.
Rejtélyes neszek és alakok sora várt ránk
A parancsnoki épület állapota első pillantásra nem különbözik az előzőtől, azonban valamiért mégis az az érzésünk támadt, hogy barátságosabb légkör lengi körül. A kapun belépve az aulába érkeztünk. Az oszlopok és boltívek kellemes látványt nyújtanak, ha eltekintünk a falfirkáktól.
Az első emeleten bekapcsoltuk azokat az applikációkat, amelyek azt ígérik, képesek érzékelni a szemünk számára láthatatlan világot. A készüléken 4 mozgó entitás főbb vonalai rajzolódtak ki, ezzel egy időben fizikai tüneteket tapasztaltunk magunkon: légszomj, szédülés és karzsibbadás formájában. Úgy döntöttünk, tartunk egy kis pihenőt és visszatértünk az aulába, ám ott további aktivitást észleltünk.
A folyosó végéről futóléptekben közeledett felénk valaki, s megkérdezte, milyen szándékkal érkeztünk, majd Fülöpként mutatkozott be. Ismét az első emeltre mentünk, amikor apró neszre lettünk figyelmesek. A helyszínen nem hallottunk semmit, viszont a felvételen cipőtalpak kopogása hallatszik.
Fotó: Vaskó Tamás / Bors
Volt, amire nem találtunk magyarázatot
Az épület belső udvarán szintén furcsa érzés kerített a hatalmába, 2 perc után pedig a készülék szerint távozásra szólítottak fel minket. Az épületet elhagyva magas tartományba ugrott az aktivitásra utaló mező, s a következő szavak jelennek meg a kijelzőn: sebesült, fájdalom és sérült. Arra azóta sem találtunk magyarázatot, hogy miért szűnt meg a jelzés, miután a közelben álló régi kórház épületéről beszéltünk.
Ezután a kaszárnya felé indultunk, a gyakorló katonák egykori szálláshelyére. A “szellemvadászok” számára kifejlesztett telefonos alkalmazás hitelességét próbáltuk fenntartásokkal kezelni, de ami a “SZÉK” szó elhangzása után történt, nem tudtuk mire vélni. Megdöbbenésünkre úgy 10 méterrel odébb a vadhajtásokkal benőtt területen valóban egy irodai székre bukkantunk.
A laktanyában töméntelen mennyiségű alkohol fogyott, érdekes, hogy a főépületben pálinkát, a kaszárnyába lépve pedig gint “követeltek” tőlünk. Utóbbiban szintén erőteljes léptek hangját hallani, ám ezt is csak utólag, a videóanyagnak köszönhetően fedeztük fel.
Összesen 1 órát töltöttünk a laktanyában, ez idő alatt felsorolhatatlanul sok élményben volt részünk, némelyikre bár hiába kerestünk, nem találtunk észszerű magyarázatot.
A hajmáskéri tüzérlaktanya nyitottságtól és meggyőződéstől függetlenül is felettébb érdekes helyszín lehet annak, aki szívesen megnézné egy letűnt kor hátramaradt és omladozó bizonyítékát, mely még ma is sok titkot rejt.
