Jókedvű, vidám fiatalemberként mindig a gyengébbeket védte a csütörtök este elhunyt Baumann Pétert, az újbudai rendőrgyilkosság áldozatát.
A Bors utolérte Péter volt oktatóját és parancsnokát. András egy emberileg szerethető fiatalemberként emlékezett vissza egykori tanítványára.
Fiatal kora ellenére nagyon sok élettapasztalata volt. Nagyon szerette a családját, különösen az édesanyját és a bátyját - mesélte egykori felettese, aki hozzátette, Péter a hivatásának élt.
– A civil életben is úgy viselkedett, mint egy rendőr. Folyamatosan tanult és képezte magát, hogy minél jobb legyen. Emellett a szívén viselte az állampolgárok sorsát is - zárta sorait András.
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere péntek délután Hősi Halottá nyilvánította és soron kívül rendőr főhadnaggyá nevezte ki néhai Baumann Péter rendőr főtörzsőrmester urat. Lapunk tudott beszélni a meghalt rendőr unokatestvérével, a 24 éves Renátával, aki elmondta nekünk, hogy Péter kicsi korától fogva rendőrnek készült, és mindig a kisebbek, a gyengébbek védelme volt neki a fontos. Más forrásból arról értesültünk, hogy
Péter a párjával családalapításra készült.
Baumann Pétert már gyermekkorában érdekelte a kék lámpa, a rendőrautókra sem félelemmel, hanem izgalommal figyelt fel. Olyan ember volt ő, aki sosem adta fel az álmait, ezért a középiskola elvégzése után rögtön a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolát vette célba. Miután elvégezte a képzést, 2013. július 1-jén a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi Rendőrkapitányságához szerelt fel. Karrierje folyamatosan felfelé ívelt: a BRFK megemlékezése szerint járőrből öt évvel később járőrvezető, fél évre rá járőrparancsnok lett belőle, haláláig körzeti megbízottként őrizte a rendet.
Mindig vidám és jókedvű volt, tényleg nem láttam egyszer sem bánatosnak. Sokat beszélgettünk a hivatásáról, amiről valahogyan mindig pozitívan tudott nyilatkozni. Ő tényleg a nagybetűs Rendőr volt
- mondta a Borsnak Péter egyik rokona.
A rendőr családjában szinte hagyománynak számít, hogy az emberéletek megmentésére teszik fel saját életüket. Információink szerint Péter édesanyja műtősnőként dolgozik az egyik Szabolcs vármegyei kórházban, így valószínűleg több száz kilométer távolságban volt, amikor a szomorú hírt megkapta. Kettejük köteléke nagyon szoros volt, a főtörzsőrmester ugyanis rajongásig szerette családját, különösen az édesanyját.