Novák Katalin: A kultúra bölcsője is a család

"Mi, magyarok, most is töretlenül építkezünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk, védenünk, továbbadnunk kell azt, amit elődeink ránk örökül hagytak, hanem gyarapítanunk is" - hangsúlyozta Novák Katalin.

Ezért épült az elmúlt évtizedben kétszáz új templom, virágzik régi pompájában az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a két Vigadó, ezért újultak meg a vidéki kastélyok, várak. Ezért hozunk létre újat a Magyar Zene Házával, a Néprajzi Múzeummal vagy a Debreceni Csokonai Fórummal.  Ezért állítjuk helyre a budai Várnegyedet és ezért alakítunk közösségi tereket a legkisebb településeken is - sorolta a példákat az államfő.

Mint mondta, ehhez már csak az kell, hogy legyen, aki átadja, s legyen, aki átveszi a gazdag örökséget. "A kultúra bölcsője is a család. A magyar kultúráé és az európai kultúráé. Az európai kultúra is a családban gyökerezik" - hangsúlyozta.

Vészterhes időkben járunk, a járványok, természeti és gazdasági csapások, háborúk útját akarják állni az életnek, véget akarnak vetni a gyarapodásnak, meg akarnak fosztani a biztonságtól, ki akarják tépni belőlünk a reményt - hangsúlyozta Novák Katalin.

Kiemelte: az élet azonban utat követel magának, az óvóhelyeken is születnek kisbabák, a növekvő árak mellett is ádáz küzdelem zajlik a jobb életért, a művészek nem szűnnek meg alkotni. "A kultúra éltet és reményt ad. Képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. Emlékeztet bennünket arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell" - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a magyar kultúrát ünnepeljük, akkor nem valami elszigetelt, különös képződményt próbálunk Európának bemutatni. A különösben az egyetemest, a közös európai kultúrát ünnepeljük.

Hozzátette: ezért lehet ma velünk Horvátország köztársasági elnöke, aki vendégségbe jött, haza, hiszen a horvát és a magyar kultúra ezer szállal kötődik egymáshoz. Az olyanok életművei, mint Zrínyi Miklós, Miroslav Krleza, Verancsics Fausztusz, Manuel Strlek vagy éppen közös királyunk, Könyves Kálmán azt a közép-európai kulturális gazdagságot fejezik ki, mely a politikán, a gazdaságon túlmutatóan alapozza meg stratégiai szövetségünket.

"Abban a meggyőződésben ünnepelünk együtt, hogy Európának legalább annyira szüksége van ránk, mint ahogyan nekünk is szükségünk van a nemzetek erős, a mainál sokkal erősebb Európájára. S szükség van a többiekre is, a Balkán népeire és nemzeteire, akikkel sorsközösségben szenvedtünk évszázadokon keresztül" - hangsúlyozta Novák Katalin.

Kiemelte: ha voltunk is egymásnak olykor ellenfelei, ma a kölcsönös előnyök jegyében működünk együtt. Magyarország küzd azért, hogy ők ne csak lélekben, kultúrában, életérzésben tartozzanak a közös Európánkhoz, hanem jogi, gazdasági értelemben is. Az egyesülés nem beolvadás, visszük, tartjuk, gyarapítjuk ezután is az elődök örökségét, gazdagítva Európát.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: Európában a németek, franciák, olaszok, skandinávok, a közép-európaiak, horvátok és magyarok mellett a szerbeknek, montenegróiaknak, koszóvóiaknak, észak-macedónoknak, albánoknak vagy Bosznia-Hercegovina népének és kultúrájának is helye van. Mindegyik nemzet egy-egy önálló hang, egy-egy sajátos hangzás, a harmónia végül mégis velük együtt lehet tökéletes. "Főképp, ha tudjuk, hogy a karmester nem Brüsszelben, nem is közöttünk, hanem valahol magunk felett, az egek magasságban van" - jegyezte meg.

Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa a különöst és közöst jeleníti meg nemcsak történetében, hanem jelenében is: királynéi Európát hozták, a magyarok világát vitték Európa más országaiba - mondta, hozzáfűzve: a kereszténység, a Veszprémi Főegyházmegye kultúrateremtő ereje mindig is az egyetemes isteni és emberi értékekből táplálkozott.

"Így vagyunk magyarok, európaiak és közép-európaiak, keresztények és az egyetemes emberi értékek letéteményesei: emberek, akik családban akarják élni az életüket, s saját városuk, vidékük, országuk büszke lakóiként" - fogalmazott Novák Katalin.

A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program nyitánya mellett a magyar kultúra napjának előestéjét, nemzeti imádságunk megszületésének 200. évfordulóját is ünnepeljük.

Hozzátette: Kölcsey kis szatmári faluban írt költeménye, a Himnusz igazán csak a magyar lélekben rezonál, ezzel ünnepeljük győzelmeinket, siratjuk el vereségeinket, fejezzük ki reményünket a jobb közös jövőnkre, s még nagy halottjainktól is ezzel búcsúzunk.