„Bűntudatot érzek, hogy élek” – zokogta a lányát gyászoló édesanya
Nem tudja, hogyan folytassa az életét lánya nélkül egy gyászoló édesanya. Mérhetetlen fájdalmat érez a vesztesége miatt.
Deborah Jamest június 28-án diagnosztizálták az orvosok negyedik stádiumban lévő mellrákkal. Édesanyja, Heather akkor még nem tudta pontosan, mit is jelent a negyedik stádium. A negyvenéves asszony, azonban tisztában volt vele, hogy menthetetlen. Éppen, ezért megpróbálta felkészíteni családját arra, hogy hamarosan el fogják veszíteni.
- Mindig úgy éreztem, hogy van ideje, hogy még mindig legyőzhetetlen. Valószínűleg egészen addig a napig reménykedtem, amíg ki nem lehelte az utolsó lélegzetét. Mindig azt gondoltam, - bár láttam, hogy egyre gyengébb és gyengébb - a pozitív hozzáállása és életszeretete miatt, hogy még talán fordulhat a kocka – kezdte a megtört édesanya.
- Lefoglalom magam, ami segít, hogy ne kelljen állandóan Deborah-ra gondolnom. Ez jó, mert különben a hét minden napján, minden órában rá gondolnék, ami egészségtelen. Élvezni kellene az életet, előre kellene nézni, de valójában bűntudatom van. Azt hiszem, ez bűntudat, és biztos vagyok benne, hogy hasonló helyzetben rengeteg ember érzi – tette hozzá bánatosan Heather, aki lánya halála óta gyászban éli a mindennapjait.
Több mint hat hónappal Deborah halála után Heather azt mondta: a legidősebb lánya elvesztése miatti fájdalma sosem fog elmúlni.
- Szomorúságot érzek a gyermekei miatt, és ez még nagyobb gyötrelem számomra. Tudom, hogy rendben lesznek, csodálatos apjuk van, de nagymamaként az gyötrelem, hogy az unokáimnak nincs meg az édesanyjuk – zárta sorait az édesanya, aki lánya emlékére egy jótékonysági szervezetet kezdett támogatni, akik segítenek a rákos betegeken.
