Gulyás Gergely: Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból
Magyarországra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik.
Magyarországra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, de a magyar kormány álláspontja változatlan: ki kell maradni a háborúból
- jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten, a Kormányinfón.
A miniszter azt mondta: most, amikor a tizedik szankciós csomagot elfogadja az Európai Unió tanácsa, és egy éve tart a háború, szükséges értékelni a helyzetet. Hangsúlyozta: Európa sodródik a háború felé, ezért Magyarországra is egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy változtasson olyan kérdésekben is az álláspontján, ahol az elmúlt egy évben világos elvek alapján hozott döntéseket.
Gulyás Gergely leszögezte, a magyar érdek továbbra is változatlan: kimaradnia háborúból. Hozzátette: így döntöttek a tavaly áprilisi választáson az emberek, a szankciókkal kapcsolatos ellenérzéseket pedig megerősítette a nemzeti konzultáció.
Kitért arra is:
Magyarország fegyvereket továbbra sem szállít, a tűzszünetet és a mielőbbi béketárgyalásokat sürgeti, és segíti a menekülteket.
Arra figyelmeztetett: ha Európa bevonódik a háborúba, ha NATO-tagországok vesznek részt a konfliktusban, az a harmadik világháború kitörésével fenyeget, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború ne eszkalálódjon.
A béke csak úgy jöhet el Ukrajna és Oroszország között, ha a háborús felek tudnak egymással beszélni, ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a CNN-nek adott interjújában.
Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött interjúban azt mondta, ha nincs kommunikáció a felek között és a csatornákat is elvágják, akkor a béke reménye is elvész, ezért meg kell kettőzni a diplomáciai erőfeszítéseket.
Kiemelte, hogy szomszédos országként, számunkra, az azonnali tűzszünet és béke „létfontoságú”, és nemcsak azért, mert szomszédok vagyunk, hanem azért, mert magyarok is meghalnak ebben a háborúban.
Az ukrajnai magyar közösség tagjait, mint ukrán állampolgárokat, besorozzák és sokukat a fronton vetik be, így sokan meghalnak közülük.
„Tehát egy olyan nemzetet képviselek (…), amelynek a tagjai már meghaltak ebben a háborúban” – hangsúlyozta a miniszter.
Szijjártó Péter a kínai béketerv kapcsán emlékeztetett, hogy a Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója nemcsak Budapestre látogatott el mielőtt Moszkvába utazott volna, hanem Németországban, Franciaországban és Olaszországban is volt.
„Részben, de csak részben, beszéltünk erről a béketervről, hiszen a látogatás hétfőn zajlott és csupán most jelentették be az egyes pontokat, de azt kell mondjam, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy a világ minden országának a szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy ez egy nagyon fontos alappillére a nemzetközi politikának, hozzátéve: „legalábbis kellene, hogy legyen”.
A műsorvezető felvetésére a miniszter azt mondta: nem kérdés, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi integritását, „az Orosz Föderáció megtámadta Ukrajnát, és mi, magyarok, elítéljük ezt a támadást, elítéljük ezt a háborút, és egyértelmű, hogy kiállunk Ukrajna mellett, és felszólítunk mindenkit Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a tiszteletben tartására”.
A beszélgetés végén a műsorvezető újra visszatért a béke kérdésére: a miniszter leszögezte, hogy a magyar kormány olyan békét tart elfogadhatónak, amelyben Ukrajna garanciát kap a szuverenitására vonatkozóan.
Arra a kérdésre, hogy miért utazott Fehéroroszországba, a miniszter azt válaszolta, hogy Magyarország és Ukrajna szomszédos államok, így a háború hatásai az országra nézve „súlyosak és azonnaliak”.
Magyarországot aggodalommal tölti el a háború eszkalálódásának, valamint – időben és földrajzi értelemben vett – elhúzódásának lehetősége.
Mint mondta: a fehérorosz kollégáját arra kérte, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, ami a háború elhúzódásához vagy eszkalációjához vezet. Az uniós szankciókról megjegyezte, hogy a magyar kormány nem gondolja, hogy ezek jók vagy hatásosak lennének, „nem gondoljuk, hogy a szankciós politika helyes, nem gondoljuk úgy, hogy a szankciók működnek (…), de ezidáig egyetlen csomagot sem vétóztunk meg”.
Az újabb kérdésre kifejtette:
a kormány a tizedik szankciós csomagot sem fogja megvétózni, mert az egyeztetések során sikeresen „kiharcolt” minden olyan mentességet, ami fontos volt a számára.
Úgy fogalmazott, hogy a kormány soha nem támogatná a nukleáris együttműködés vagy a Magyarország és Oroszország közötti gáz-, illetve olajszállítás korlátozását.
