2022. február 24-e fekete betűkkel került be a világ évkönyveibe. Egy éve tört ki az orosz-ukrán háború, ami mind a mai napig meghatározza a mindennapjainkat.
Bármennyire is sokan reménykedtek abban, hogy elkerülhető az orosz-ukrán konfliktus, 2022. február 24-én olyasvalamire került sor, ami egyik napról a másikra változtatta meg a mindennapjainkat. A háború során Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A harcok következtében Ukrajna mára romokban hever: a nagyobb városokat lebombázták, akadozik az áram-és ivóvíz ellátás, és bár az Egyesült Államok és több nyugati ország is fegyverekkel támogatja őket, mégis úgy tűnik: ebben a háborúban vesztésre állnak, hisz a gazdaságuk is összeomlott.
Több millióan menekülnek a pokolból
A háború kitörése óta több millióan menekültek el Ukrajnából, egy friss felmérés szerint több mint 17 millió ember távozott valamelyik európai országba, szomszédos országként természetesen hazánkba is. A Magyarországra menekültek száma mára meghaladta az egy milliót. Közülük eddig 30 279 személy (a kérelmezők majdnem 90 százaléka) kapott úgynevezett menedékes státuszt. Hazánk ott segíti őket, ahol tudja:
A BOK csarnokban fogadják őket ideiglenesen, de 4100 gyermek már nálunk jár köznevelési intézménybe is. A kormány emellett vállalata, hogy pénzbeli segítséget nyújt azoknak a cégeknek, akik a háború elől menekült ukrán állampolgárokat kívánnak foglalkoztatni. A magyar kormány már a háború kitörése óta jelentős anyagi segítséget nyújtott Ukrajnának is: összesen 3,5 milliárd forintot küld az ország megsegítésére.
Durván kilőttek az energia- és élelmiszerárak
Az orosz invázió kapcsán az Európai Unió úgy döntött: gazdasági szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. Ezek a szankciók azonban nem tűnnek működőképesnek, sőt: míg Oroszország egyelőre úgy tűnik, gazdaságilag továbbra is erős, addig Európában nagy károkat okoznak ezek a döntések, beleértve hazánkat is.
Az elrontott európai szankciós politika minden évben 10 milliárd euróba kerül a magyar gazdaságnak, és 1600 milliárd forintnyi forrást von el társadalmi célok elől illetve kasszájából
- jelentette ki hazánk helyzete kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt is kiemelte: az uniós szankciós politika elhibázott döntés, hiszen több kárt okoz az európai országoknak, mint amennyi visszatartó ereje van Oroszország számára. Orbán Viktor szerint az egyetlen megoldás a kialakult helyzetre a béke lenne.
A háború, és a szankciók következtében az elmúlt egy évben jelentősen elszálltak az energiaárak és az infláció is, iszonyatos drágulással szembesülhetünk a boltokban. A kormány a helyzet kezelése érdekében éppen ezért több termékre is élelmiszerár-stopot vezetett be. Ennek értelmében kristálycukortól a tejig bezárólag a termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál, a tojás és az érkezési burgonya pedig nem kerülhet többe a hazai üzletekben a 2022. szeptember 30. napi árnál. Mindemellett igyekeznek tartani a családokat segítő rezsicsökkentést is.
Vadásznak a hadköteles férfiakra
Ukrajna erőforrásai mára kimerültek: legyen szó harci felszerelésekről, vagy a katonai utánpótlásokról. A kijevi vezetés éppen ezért valósággal vadászik a besorozható katonákra.
A beszámolók szerint egyre több beteg, sérült, rokkant ember is áldozatul esik a kényszersorozásnak. A katonák még a munkahelyekre, iskolákba is ellátogatnak azért, hogy arra kényszerítsék az embereket, vonuljanak be a hadseregbe. Pályaudvarokról, benzinkutakról, piacokról, de a házakból is folyamatosan hurcolják el a férfiakat, egy videó tanúsága szerint megjelentek egy önkormányzati ülésen is, ahol a polgármester és a képviselők is behívót kaptak, a munkáltatókat pedig arra kötelezik, hogy adják át a behívókat. Sőt már a 16 éves fiatalokat is lajstromba veszik, mint ahogyan már a nők besorozása is elkezdődött.
Azok, akik megtagadják a behívást, súlyos büntetéssel számolhatnak. A helyiek sokszor nem mernek kimenni az utcákra:
folyamatosak az igazoltatások, és aki nem tudja igazolni, hogy milyen jogon nincs a seregben, azt vagy beküldik a sorozóbizottsághoz, vagy akár rögtön el is hurcolják a frontra.
Mindeközben egyre nő a halottak száma
A háború kitörése óta a legfrissebb becslések alapján a harcokban eddig csaknem 180 ezer orosz katona és 100 ezer ukrán katona sebesült meg vagy vesztette életét. Más nyugati források szerint mindkét harcoló fél megközelítőleg 150 ezer embert veszített, és mintegy 30-40 ezer civil is meghalt a harcok következtében. Az ukrán kormány egyébként mélyen hallgat arról, mennyien vesztették életüket a frontokon, annyi biztos: egyre több Kárpátaljai magyar is köztük van, pl. Rosinyec Hajnalka férje.
- Nagyon vártuk hazafele őt. Rettenetes, két gyereket itt hagyott. Egy 19 éves és egy hét éves gyereket. Nagyon nehéz a helyzetünk
- mondta a kétségbeesett asszony a Tv2 riporterének nemrég.
Legtöbbjüket azonban egy helyi katonanő, Bobik Viktória beszámolója szerint csak hónapok múlva tudják eltemetni, mert ekkor találnak rájuk. A Tv2 a helyszínen forgatott: több, határ-közeli községben is azt mondták nekik:
sokszor belengi a levegőt a halottak szaga, ugyanis hatalmas vagonokban tárolják őket, ám erről a hatóságok mélyen hallgatnak.
