Brutális dolog történt, erre senki nem számított a magyar utakon
Napra pontosan tíz évvel ezelőtt valami olyan történt, amire nem sokan számítottak volna. Bár a meteorológiai szolgálatok előre szóltak mégis sokan indultak útnak.
Március 15-e péntekre esett, az ország épp a nemzeti ünnepre készült, ám csütörtökön valami brutális dolog történt, ami mindent felborított. Az óriási hókáosz gyakorlatilag megbénította az országot, mindezt úgy, hogy napokkal korábban már arról szóltak a hírek, hogy havazás várható, ami alapján már számítani lehetett arra, hogy ez a nemzeti ünnep más lesz, mint a többi.
A gond nem is igazán a havazással volt, hanem azzal az irdatlan erejű széllel, ami óriási hófúvásokat eredményezett szerte az országban. A meteorológiai szolgálat már csütörtök délután több megyére piros riasztást adott ki a hófúvás miatt. A közelgő hosszú hétvége miatt mégis rengetegen indultak útnak. A lakosság közül sokan a hatóságokat hibáztatták, míg a katasztrófavédők a lakosokat, mondván nem készültek fel megfelelően a kialakult helyzetre. Az, hogy kit terhel a felelősség nehéz megmondani, de az tény, hogy több ezer autós rekedt az utakon.
Az első balesetekről szóló hírek már előző nap csütörtökön befutottak, a nyugati országrészről. Később Győr és Komárom között, az alsóbb utakon már teherautók fordultak keresztbe, ezért a 82-es és 83-as úton már kaminonstopot vezettek be. Csütörtök 14 órától egyes határátkelőkön is kamionstopot rendeltek el, de Horvátország felől még beléphettek a nagyobb teherautók.
Az első komolyabb balesetről szóló hírek az M7-ről jöttek, ahol mintegy ötven autó ütközött össze. Este az autópálya kezelők már azt kérték, hogy senki se induljon útnak. Csütörtökön 22 órától lezárták az M1-M7-es autópályákat Győr, illetve a Balaton irányába.
A havazás március 15-én érte el a tetőpontját, a magyar utak lényegében megbénultak. Több ezren rekedtek az utakon, sokakhoz 24 óra múlva jutott csak el a segítség. A legsúlyosabb helyzet az M7-esen és az M1-es autópálya Győr felé vezető oldalán alakult ki. Több méteres hótorlaszok keletkeztek és az elakadt kamionok miatt több kilométeres dugók alakultak ki. Hat megyében összesen négyezer embert menekítettek ki az elakadt autókból, és négyszáz ember vesztegelt az elakadt járművekben. Pintér Sándor belügyminiszter pénteken 11 órakor adott ki riasztást a katasztrófahelyzet miatt.
A mentésbe ekkor már a honvédség és a Terrorelhárítási Központ harcjárműveit is bevonták. A rendkívüli helyzet miatt a legtöbb március 15-i rendezvényt, köztük az állami ünnepségeket is lemondták. A legsúlyosabb helyzet az M7-esen és az M1-es autópálya Győr felé vezető oldalán alakult ki. Több méteres hótorlaszok keletkeztek és az elakadt kamionok miatt több kilométeres dugók alakultak ki.
Hat megyében összesen négyezer embert menekítettek ki az elakadt autókból, és négyszáz ember vesztegelt az elakadt járművekben.
Székesfehérváron több helyen is átmeneti melegedőket hoztak létre, ezeken közel 700-an töltötték március 15-e éjszakáját. Az autópályákon több helyen a szalagkorlátot is átvágták, hogy az úton rekedteket ki tudják szabadítani. Az osztrákok is kivették a részüket a segítségnyújtásból, és hókotrókat küldtek, amelyek az M1-es autópályán segítettek.
Annak ellenére, hogy a meteorológiai előrejelzés havazást jelzett előre, majd viharos szelet, és hófúvást, sokan indultak Ausztriába síelni. Az előrejelzések ellenére rengetegen voltak az M1-es autópályán. Az Észak-nyugati viharos szél bár nem volt erős, mégis méteres hófalakat alakított ki
– mondta Németh Lajos a Borsnak.
A meteorológus szerint a helyzetet csak úgy lehetett volna kivédeni, ha az emberek nem indultak volna útnak. A szakember szerint sem kormányzati részről, sem szakmai részről nem történt hiba, mint mondta a március billegő hónap, előfordulhat akár nyárias meleg, de lehet akár kemény tél is, mint 1987-ben, amikor még korcsolyázni is lehetett a Velencei-tavon.
