Most éppen a keleti szomszédunkat, Romániát rázta meg a földrengés. A helyzetet súlyosbítja, hogy közel esett a magyarlakta területekhez.
Folyamatosan észlelnek földmozgásokat szerte Európában, így igen gyakran rémül meg a lakosság. A törökországi borzalmak az egész világot megrázták, így mindenki aggodalommal figyeli az eseményeket, és közben bízunk abban, hogy a lehető legtöbb túlélőt sikerül kimenteni a romok alól. A helyzet megoldásán hősiesen dolgoznak a magyar hősök: példaértékű helytállást tanúsítanak életmentőink, akik – gyakran kutyáikkal együtt – számtalan sebesültre bukkantak, és szüntelenül mentik az életeket.
De nemcsak Törökországot sújtják földrengések, hanem egész Európát is. Tőlünk nem is messze, keleti szomszédunkban, Romániában volt olyan időszak, ahol egyetlen hét alatt 800 földrengést is regisztráltak. Romániát szerdán újra földrengés rázta meg, mégpedig magyarlakta területhez közel.
Szerdán 19 óra 9 perckor Buzău megyében észlelték a földmozgást. Ez a Richter-skálán 3,8-as erősséget mutatott, ennél azonban nem sokkal korábban jóval erősebb rengéseket is regisztráltak. Február 14-én például 5,7-es erősségű rengés rázta meg a románokat, ami mintegy 6,3 kilométeres mélységben következett be. A szerdai rengés epicentruma Sepsiszentgyörgytől mindössze 53 kilométerre volt, Brassó pedig 60 kilométerre fekszik innen.
Harangi Szabolcs, az ELTE oktatója azt is elmagyarázta az InfoRádiónak, hogy minek tudható be a gyakori rengés:
Egy nagyon jelentős törészóna mozdult meg, nem is egy törésről, többről is szó van. Miután ez nem egyszerre okoz elmozdulást, vannak olyan területek, ahol megakad a kőzettest, és ott később szabadul fel a feszültség, úgyhogy akár évekig is eltarthat ez a folyamat.