A feljegyzések szerint Magyarországon június 18., Budapesten pedig május 17. volt az a nap, amikor a legkésőbb esett a hó. Összeszedtük az utóbbi néhány évtized tavaszi időjárási anomáliáit.
A feljegyzések szerint az évek során egyre csökkent a hóeséses napok száma, és a lehullott hó mennyisége is Magyarországon. Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy milyen elképesztő időpontokban is esett a hó. Éppen ezért nem a csütörtöki, április 6-ra eső havazás a legkülönösebb, azóta a közel 140 éve, mióta feljegyzik az ezzel kapcsolatos adatokat.
A Magyarország területén lehullott legkésőbbi hó, amit feljegyzések említenek 1918. június 18-án hullott. Feljegyzések szólnak hóesésről 1913. augusztus 13-án is, méghozzá Zircen. Ezt akár hívhatnánk a legkorábbi hóesésnek is, hiszen a téli hónapok kezdetéhez közelebb van, mint végéhez! Ha ezeket kétkedéssel fogadnánk, még akkor is ott van az 1913-as május 25-ei havazás Pécsen, valamint a szintén 1913-as május 27-ei a Kékesen. Ezen kívül pedig 2009-ben május 30-án is esett a hó a Kőszegi-hegységben – hívta fel a figyelmet az Eumet.
Az adatok alapján Budapesten az utolsó, azaz a legkésőbbi hóesés időpontja 1952-ben volt, amikor május 17-én esett hó a fővárosban. Ettől nem sokkal maradt el az 1940-es hóesés, mely május 16-ra esett.
Érdekes ugyanakkor, hogy hazai rendszeres mérések, feljegyzések a Föld történetének évmilliárdjaiból mindössze a legutóbbi 140 évéből állnak rendelkezésre, ami az egész idővonalat tekintve csupán egy nagyon rövid időszak. Ezek alapján bizonyítottan előfordult már szinte mindenféle időjárási szélsőség, ami akkor korántsem volt megszokott.
Az áprilisi hideghullám egyáltalán nem példátlan, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Ha csak az utóbbi éveket nézzük, akkor például 2022. áprilisában elképesztő hideg volt az országban. Az utóbbi 40 évben nem volt olyan idő, mint akkor. Az átlaghoz képest 2 Celsius-fokkal hűvösebb volt a 2022-es április - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az adatok alapján 2022. áprilisának középhőmérséklete országosan csak 9,4 Celsius-fok volt, s ez 2 fokkal elmaradt az 1991-2020-as átlagtól – írta meg az MTI.
Ami pedig a leghidegebbet illeti, 1747. április 21. és április 22. napjain egy óriási hideghullám vonult át az országon. Havazás, viharos erejű szél jellemezte, melyet a Békés Vármegyei Levéltár is feljegyzett. Békés megyében például:
„Borzasztó hóvihar pusztított, amely a megye területén az állatállományban igen nagy kárt tett.”
Amellett, hogy az egész április hideg volt, még 25-én és 27-én is havazott.
Egyes vélemények szerint a tengerszint emelkedése, az áramlatok megváltozása, a globális felmelegedés mind olyan tényező, mely hatást gyakorol ezekre a különös napokra. Arra azonban még várnunk kell, hogy megtudjuk, idén megdől-e valamelyik tavaszi rekord ezzel kapcsolatban. Addig is a legfrissebb információkért érdemes figyelnünk a folyamatosan frissülő Köpönyeg oldalát.