Megérkezett Lengyelországból a magyar hatóságokhoz az a jogsegély, amelyet még a Cseh Katalinék családi vállalkozásához köthető céghálózat ügyében kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adóhatóság lassan két éve folytat költségvetési csalás miatt eljárást, mert a szóban forgó cégcsoport tagjai gyanús körülmények között juthattak több milliárd forintnyi uniós pályázati pénzekhez. Az ügyben tavaly ősszel egy embert már meg is gyanúsított a nyomozóhatóság.
Megküldte a lengyel hatóság a magyar szerveknek azt a jogsegélyt, amit a Cseh Katalinék családi cégéhez köthető cégcsoport vonatkozásában kért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – értesült a Magyar Nemzet. A momentumos politikus, valamint családja cégügyeivel 2021 nyarán az Anonymus álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a magyar sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított – írja a Ripost.
A hivatalos és más nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot. A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.
Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a céghálózat tagjai tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Ide kapcsolódik az is, amit a botrány kirobbanását követően a Bennfentes.net tárt fel, miszerint már meglévő technológiával pályázhattak Cseh Katalinék. A portál megvizsgálta a cégcsoportba tartozó svájci vállalatot, a HoloTech Switzerland AG-t, amelyről kiderült, már 2013-ban kifejlesztett egy hologramtechnológiát. A Bennfentes.net emlékeztetett arra is, hogy a Cseh Katalinékhoz köthető Pannónia Nyomda Kft. is hologramos technológiára pályázott, és nyert 68 millió forintot. Ráadásul a pályázati anyagban a Pannónia Nyomda Kft. azt állította, hogy ez egy teljesen új technológia, amely eddig nem létezett, holott ez a fentiek tükrében nyilvánvalóan nem igaz. Ez volt egyébként az a projekt, amelynél Cseh Katalinék arra hivatkoztak, hogy az szerintük a magyar olimpiai pályázat (amit később éppen a Momentum fúrt meg) sikerre vitelében is segítséget nyújthat. A pénzügyi nyomozók mindezek mellett a cégcsoporton belül körbeszámlázás nyomaira is bukkantak.
Mivel az ügyben egy cseh vállalat neve is előkerült, ezért a NAV korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz. A jogsegélyre adott választ tavaly júniusban küldte meg a Prágai Kerületi Ügyészség a magyar hatóságoknak. Ahogy arról múlt évben már beszámoltunk, a cseh hatóságok válasza értesüléseink szerint a gyanút erősítheti.
Megírtuk azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte Litvániát és Lengyelországot érintően is. Előbbit azért, mert a céghálózathoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása szükségessé vált, aki információkkal szolgálhat a megbízásával, valamint a gépek összeszerelésével kapcsolatban. Az adóhatóság javasolta azt is, hogy Lengyelország esetében egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt bocsássanak ki jogsegélyt, másrészt a fentebb már említett Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumok, e-mailek és könyvelési iratok beszerzését illetően szeretnék megkeresni a lengyel szerveket.
Információink szerint a lengyel jogsegélyt a közelmúltban megküldték a magyar hatóságoknak, a dokumentumokat pedig nyilvánvalóan lefordítják, majd elemezni fogják az illetékesek. Fontos körülmény az is, amiről lapunk tavaly ősszel számolt be, hogy költségvetési csalás miatt már egy gyanúsítottat ki is hallgattak a Cseh-botránnyal összefüggésben. Úgy tudjuk, a gyanúsított a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője.