Az apa fáradtnak érezte magát, az orvosa szerint azonban minden rendben volt.
Két évet késlekedett egy családapa diagnózisa, miután a háziorvosa hazaküldte, mondván, nincs semmi baja. Kiderült, hogy végstádiumú bélrákja van.
A 41 éves Richard Scott nagyon fáradtnak érezte magát, majd vért látott a székletében, ezért 2021 márciusában elment a háziorvosához. Az orvos semmilyen vizsgálatot nem kért, csak hazaküldte a kétgyermekes férfit, hogy pihenjen.
A következő évben Richard visszament a háziorvosához, de csak 2022 májusában, a harmadik látogatása alkalmával utalták be a gasztroenterológiai ellenőrzésre. A 2022 augusztusában elvégzett további vizsgálatok után az apánál negyedik stádiumú bélrákot diagnosztizáltak, és azt mondták, hogy átterjedt a májára.
"Megbíztam a háziorvosomban, és mivel úgy tűnt, egyáltalán nem aggódtak a tüneteim miatt, én is megnyugodtam. A feleségem viszont aggódott, úgy érezte, nem is hallgattak meg. A diagnózisom utáni napok érzelmi hullámvasútra ültettek minket. A kezelésem, különösen, amikor megpróbáltam megbékélni a diagnózisommal és azzal, hogy a rák nagyon előrehaladott volt, nehéz volt – nem csak fizikailag, hanem érzelmileg és anyagilag is" - mesélte a férfi.
2021-ben a gyulladásos bélbetegségek kimutatására szolgáló teszteken esett át, amelyek eredménye eleinte magas kalprotektinszintet mutatott ki, amely a további vizsgálatok során visszaállt a normális szintre. Egyéb vizsgálatra nem került sor.
2022 áprilisában visszatért az orvosokhoz, ugyanazokkal a tünetekkel, fájdalmakkal és gyakoribb WC-látogatással. A teszt ismét magas kalprotektin szintet mutatott ki, ami rákra utalhat. Megfontolták a gyulladásos bélbetegség diagnózisát, és gasztroenterológiára utalták – 13 hónapos oda-vissza járás után.
A vizsgálatokat követően Richardnál tavaly augusztusban bélrákot diagnosztizáltak. Hat hónapos kemoterápiát kapott, és nemrégiben műtéten esett át, hogy eltávolítsák a daganatot a májából. Valószínűleg a bélrendszerét is ki kell venni és sztómazsákkal kell folytatnia az életét.
"Régebben családként mindent megtettünk – nyaralni, kirándulni jártunk, aktívan töltöttük a szabadnapokat, ám a betegségem miatt pillanatnyilag minden függőben van. Igyekeztem a lehető legpozitívabb maradni, nemcsak magam és a gyógyulásom, hanem Anny és a gyerekek miatt is. Azonban nehéz, különösen azért, mert most már Anny-ra támaszkodom, és több órára is el kellett hagynia a munkahelyét, hogy segítsen nekem. Az orvosok nem sok időt jósoltak, de eltökélt vagyok, hogy leküzdöm ezt a betegséget és a lehető legtöbb időt töltöm a családommal. Az esetemet azért akartuk megosztani a nyilvánossággal, hogy másnak ne kelljen átmennie ezen. Ha úgy érzi, gond van, de az orvosok csak legyintenek, keressen másik orvost".