Saját műhelyre vágyik a 21 éves autószerelő lány, akinek legfőbb szenvedélye az autó, olyannyira, hogy egy nőkből álló autóversenyző team szervízcsapatfőnöke.
Nagy Valentina nem szokványos női hivatást választott magának; már kiskora óta tudta, hogy a Barbie-k helyett inkább az autók érdeklik. Bár családjában nem volt rá példa, ő mégis eldöntötte, hogy autószerelő lesz. A 21 éves lány alternatív járműhajtási technikusként dolgozik egy tököli autószerelő műhelyben, ahol mi is meglátogattuk; épp szorgosan kereket cserélt, de miattunk félbeszakította a munkát.
Valentina kedvesen válaszolt minden kérdésünkre, többek között megtudtuk, hogy családja is támogatta abban, hogy autószerelő legyen a baráti társasága pedig szintén hasonló érdeklődésikörű emberekből áll, valamint a szerelmet is ezekben a körökben keresi. Jövőbeli álma pedig, hogy saját autószerelő műhelyt nyithasson.
– 21 éves vagyok, autókat szerelek és igazából ez a szenvedélyem – kezdte a Borsnak a mosolygós lány.
Már kislány koromban is az autók érdekeltek. Voltak Barbie-jaim, de velük is azt játszottam, hogy lerobbantak az autópálya mellett és meg kellett javítsák.
Valentina 16 éves korában eldöntötte, hogy kitanulja a a többnyire férfiak uralta autószerelő szakmát, azóta pedig szívvel-lélekkel dolgozik. A kerékcsere az egyik kedvenc művelete, személyes rekordja pedig másfél óra alatt olaj és gumicsere centírozással együtt.
Tagja egy nőkből álló autóversenyző teamnek is, ahol ő a szervízcsapatfőnök.
– Engem nem csak a külsejük érdekel, hogy de szép a felnije, vagy ilyesmi, hanem úgy tényleg, hogy hogy működik az, ami benne van, meg minden igazából, ami az autókkal kapcsolatos – mondta lelkesen a szőke szépség.
– Még mindig nem bántam meg, egyáltalán, hogy ezt az utat választottam. Nagyon szeretem, hogy sokoldalú és én úgy gondolom, hogy, aki az autószerelő szakmában van, az tudja nagyon jól, hogy aki tud autót szerelni, az nagyjából bármit meg tud oldani otthon is, vagy akárhol.
Valentina nem csak szerelni, vezetni is imád, ebben hű társa szeretett autója.
Hétéves koromban vezettem először – vagyis hát csináltam valami olyasmit –, egy Honda Accordot, és 17 évesen meg is szereztem a jogosítványomat, és lassan két éve ez a kis 190-es Merci a hű társam a mindennapokban.