Magyarországot büntetné leginkább az új "migránskvóta-döntés"

Magyarországnak évente mintegy 8500 migránst kellene befogadnia, vagy pénzben - fejenként 20 ezer euró értékben - megváltania, és viselnie ezzel a legnagyobb terhet az új EU-s "migránskvóta-döntés" értelmében - mondta a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

     Mráz Ágoston Sámuel felidézte: az uniós tagországok belügyminiszterei néhány napja többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról, amelynek értelmében a jövőben a visszautasítási kísérletek alapján számolnák ki, hány migránst kellene befogadnia egy-egy országnak évente.

    Rámutatott: mivel országunk a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekszik, évente 8500 migránsról lenne szó, ami az összes EU-ba érkező bevándorló majdnem harminc százalékát teszi ki, azaz ennyi személyt kellene az uniós belügyminiszterek többségének döntése értelmében Magyarországnak befogadnia.

    Kitért arra: a tervezet nóvuma, hogy akár pénzben is meg lehetne váltani a migránsok befogadását, egy-egy be nem fogadott migráns után 20 ezer eurót kellene befizetni az Európai Unió kasszájába az államoknak. Ez négy év alatt majdnem 300 milliárd forintos terhet jelentene Magyarország számára, ha az évi mind a 8500 személyt vissza akarná utasítani - összegzett az elemző.

    Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett: az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg ezt a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás, a "baloldali, föderális körök" pedig tartanak attól, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben a jelenlegitől eltérő erőviszonyok alakulnak ki.

    Emellett - hívta fel a figyelmet - a svéd elnökség azért is gyorsíthatta fel az egyeztetéseket, próbálta meg kihasználni az aktuális baloldali többséget, mert július végén Spanyolországban is választások lesznek, amelynek eredményeként "előfordulhat, hogy összeáll egy jobboldali, úgynevezett blokkoló kisebbség" az Európai Tanácson belül. Ha Lengyelországban, Spanyolországban is jobboldali kormányokat választanak a következő hónapokban a választópolgárok, akkor küszöbön áll az erőviszonyok átrendeződése - jelezte.

    Az új migránskvóta-döntés az egy év múlva esedékes EU-s választások kampánytémájává válhat, hiszen "az Európai Parlament összes képviselőjének egyértelműen állást kell foglalni arról, hogy hogyan gondolkodik" e kérdésben - mondta az elemző, megemlítve: a magyar baloldali pártok 2015 óta folyamatosan tagadják, hogy a migráció veszélyt jelentene Magyarország szempontjából, és hogy a migránskvóta intézkedése az Európai Unióban létezne.

    A baloldali képviselők annak ellenére fogják tagadni az ügy jelentőségét, hogy egészen konkrét számokról van szó - fejezte ki várakozásait az elemző.

A migrációpárti erők nem adják fel a nyomásgyakorlást, puccsszerűen akarják áterőltetni az EU új migrációs csomagját - mondta Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő  ugyancsak a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A politikus hozzátette: a jövő évi európai parlamenti választások előtt tető alá akarnak hozni egy olyan rendszert, amely visszatérést jelentene a már évekkel ezelőtt kudarcba fulladt kvótarendszerhez, az illegális migráció állandósításához.
    Erre irányult a mostani, kicsit puccsszerű tanácsi döntés; a szöveget, amelyről a döntés megszületett az Európai Tanácsban, fél órával hamarabb kapták csak kézhez a miniszterek, államtitkárok - jegyezte meg.
    Elmondása szerint Magyarország és Lengyelország a javaslat ellen szavazott, és több más, elsősorban közép-európai tagállam tartózkodott.
   

- jelentette ki.
    Most egy olyan rendszert akarnak erőltetni, amely pénzügyi bírsággal sújtaná azokat, akik nemet mondanak az illegális migrációra, és ráerőlteti a tagállamokra azt, hogy az unióba illegálisan érkező bevándorlókat be kelljen fogadni - mondta a politikus.
    Közölte: tudható, hogy ha egy ország nemet mond az illegális bevándorlókra, akkor csaknem nyolcmillió forintot kellene minden egyes be nem fogadott migráns után fizetnie az uniónak, ami teljesen elképesztő és felháborító.

Felidézte, Magyarországon az unión belül a legszéleskörűbb, legátfogóbb politikai vita zajlott ebben a kérdésben. "Népszavazást is tartottunk, ami kifejezetten az idegen népesség betelepítésére vonatkozott, amire a magyarok átütő erővel mondtak nemet" - fogalmazott.
    Hozzáfűzte: teljesen világos, mi a magyar pozíció, és ez a magyar kormányzatot, az EP-képviselőket is kötelezi arra, hogy a magyar álláspontot képviseljék.
    Hidvéghi Balázs szerint az Európai Tanács egy olyan rendszert javasol, amely bizonyos számítások alapján az unió különböző részeire szórná szét az illegális bevándorlókat.
    Magyarországnak, amely élen jár abban, hogy megvédje az uniós határt, és sok illegális bevándorlót fordít vissza, a migránsok kérelmeinek csaknem egyharmadát kellene elbírálnia, "ami olyan, mintha azért büntetnének minket, mert az elmúlt években az EU külső határát hatékonyan megvédtük" - mondta.
    Kitért arra, hogy a javaslat szerzője nincs megnevezve, de lehet tudni, hogy kik állnak mögötte. "Továbbra is aktív az a kör, amely politikai programként tekint a bevándorlásra, azt gondolja, hogy az európai kultúrát úgy lehet átalakítani, ha minél több, más kultúrájú embert engedünk be minél gyorsabban, és akkor az a multikulturális álomvilág elérkezik, amiben ők hisznek" - fogalmazott.
    Hozzátette: említeni kell azokat a kormányokat is, amelyekben baloldali többség van, vagy a baloldal zsarolási pozícióban van, ilyen a német és a spanyol kormány.
    Ők olyan rendszert akarnak kialakítani, amelyben az illegális migráció a mindennapok részévé válna, és ezt át akarják erőltetni a kormányokon.
    Hidvéghi Balázs fontosnak nevezte az ellenállást abból a szempontból is, hogy kimondják: a határokat csak legálisan lehessen átlépni. Ha illegálisan jön valaki, minden körülmények között vissza lehessen szállítani oda, ahonnan jött - húzta alá.
    A kérdésre, miszerint meg lehet-e akadályozni azt, hogy az állásfoglalásból rendelet legyen, az EP-képviselő elmondta: a következő lépés egy, a javaslatról szóló, háromoldalú tárgyalás az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között. Emlékeztetett arra, hogy a parlamentben néhány hónapja már egy erősen migrációpárti állásfoglalás született.
    Hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács, az állam- és kormányfők tanácsaként a legmagasabb szintű döntéshozó testület az unióban, 2016-ban és 2018-ban pedig világosan megfogalmazta: a migrációt érintő kérdésben csak konszenzussal lehet dönteni, nem egyszerű többséggel, ahogy most történt a miniszteri megbeszélésen.
    A mostani fejlemény szembe megy a tanács korábbi állásfoglalásaival. Erre alapozva, és a kemény magyar pozíció tartásából kiindulva, meg kell akadályozni, hogy a javaslat megvalósuljon - mondta Hidvéghi Balázs.