Három, Eva Kailihoz köthető athéni ingatlannál tartottak razziát a görög és a belga hatóságok – tudta meg a görög rendőrségtől a Politico hírportál. A házkutatásokkal szinte egy időben a brüsszeli hatóságok engedélyezték a volt EP-alelnök számára, hogy szabadon utazhasson a schengeni övezetben, hazájába azonban egyelőre nem kíván visszatérni.
A házkutatásokat egy európai nyomozási parancs alapján hajtotta végre egy belga ügyész a görög és belga hatóság segítségével a brüsszeli korrupciós botrány ügyében elrendelt nyomozás részeként, amelynek Kaili az egyik főszereplője. A hatóságok Kaili házában, a testvére, Mantalena otthonában, illetve egy olyan házban vizsgálódtak, ahol Kaili és élettársa, a szintén gyanúsított Francesco Giorgi egy ingatlancéget működtetett, mondta el két, neve elhallgatását kérő görög rendőrségi tisztviselő a Politicónak.
A belga ügyészség számítógépeket foglalt le. Kaili testvére és férje a hatóságok rendelkezésére bocsátotta mobiltelefonjaikat, számítógépeiket és laptopjaikat – olvasható a Ripost cikkében.
Kaili saját ingatlanjaiban a hatóságok nem találtak semmi értéket, és csak a lánya nyakláncát kobozták el, amelyet a leendő keresztszülei ajándékoztak a családnak. Mantalena Kaili és a belga hatóságok nem kommentálták a történteket.
Amint megkezdődött a házkutatás Kaili testvérének házában, értesítették a görögországi ügyvédjét, Mihalisz Dimitrakopuloszt, aki ezután jelen volt az ingatlan átkutatásánál. Az ügyvéd szerint a hét hónapig tartó nyomozás „nem hozott semmilyen bizonyítékot, amely lehetővé tenné egy nyilvánvalóan irreleváns vizsgálat lefolytatását Athénban.”
Szerinte a nyomozás forrása azzal függ össze, hogy Michel Claise, a korrupciós vizsgálatot vezető belga bíró az összeférhetetlenség miatt lemondott a vizsgálatról. „Miután kiderült, hogy az ügy nyomozójának fia egy olyan cégben tulajdonos, amelyben az egyik kulcsszereplő, egy belga képviselő fia is tulajdonos, a nemzetközi sajtóhírek a gyanú árnyát vetették a nyomozás pártatlanságára” − mondta Dimitrakopulosz.
Szabadon utazhat
Miközben Athénban hétfőtől szerdáig folytak a házkutatások, Kaili ügyvédei bejelentették, hogy a volt EP-alelnök ismét szabadon utazhat a schengeni övezeten belül.
A brüsszeli fellebbviteli bíróság döntése értelmében Eva Kaili asszony a nyomozó hatóság engedélye nélkül szabadon mozoghat a schengeni övezeten belül
– áll az ügyvédek által kedden kiadott közleményben. Kaili korábban ügyvédein keresztül közölte, hogy nem utazik vissza Görögországba, amíg nem ejtik az összes vádat és nem tisztázzák a nevét.
Május végén a belga ügyészek közölték, hogy Kaili már nem áll házi őrizetben, később pedig külön engedélyt kapott a hatóságoktól, hogy Strasbourgba utazzon az Európai Parlament ülésére, de ott nem jelent meg.
Eva Kaili tavaly decemberben került a címoldalakra, amikor elsők között vették őrizetbe a Katarral kapcsolatos brüsszeli korrupciós botránnyal összefüggésben. Az EP volt szocialista alelnöke ellen korrupció vádjával indult eljárás, miután csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le nála a belga hatóságok brüsszeli lakásán tartott házkutatások során.
Az ügy részeként a politikust letartóztatták, ám áprilisban már házi őrizetbe került elektronikus nyomkövető viselésének kötelezettségével. Május vége óta azonban már szabadlábon védekezhet, és a nemzetközi címlapokat az vezeti azóta, hogy a botrányos hátterű Kaili miképp fog visszatérni az Európai Parlamentbe dolgozni.
Visszatérne a munkába
Az EP volt alelnöke ugyanis már házi őrizete alatt azt nyilatkozta, hamar visszatérne a munkába, és egy bírósági végzésnek köszönhetően meg is kapta a lehetőséget arra, hogy részt vegyen a testület e heti plenáris ülésén. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője ennek kapcsán elmondta,
döbbenetes, hogy egy ilyen súlyos ügy után a gyanúsított politikusok sorra jönnek ki a börtönből és folytatják tevékenységüket.
A Politico értesülései szerint Kaili egy kisebb irodát is kap néhány emelettel lejjebb alelnöki irodájától.
Kaili munkába való visszatérése nem aratott nagy sikert máshol sem. A politikus mögött ugyanis nem csak a brüsszeli korrupciós botrány van, hírnevét egy másik üggyel is besározta, miszerint százezer eurót csalhatott el az EP-től asszisztensein keresztül hamis kifizetésekkel, és kenőpénzt is elfogadhatott. A hírportál felhívta a figyelmet arra is, hogy Kaili „politikailag hajléktalanná vált”, hiszen pártjából, a görög szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalomból (Paszok), az Európai Parlament képviselőcsoportjából, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéből is kirúgták. Kaili most olyan EP-képviselőkkel működik együtt, akik egyetlen uniós képviselőcsoporthoz sem tartoznak.
Noha számos bizonyíték alátámasztja, Kaili érintett a brüsszeli korrupciós ügyben, a görög politikus továbbra is ártatlannak vallja magát, és erről különböző összeesküvés-elméletekkel igyekszik meggyőzni a nyilvánosságot.
Az elmúlt hetekben olyan kijelentésekkel próbálta tisztára mosni a nevét, hogy csak azért került a hatóságok célkeresztjébe, mert túl sokat tudott a kormányzati kémkedésről. Az olasz Corriere della Sera olasz napilapnak adott interjújában a körülötte zajló botrányról azzal igyekezett elterelni a figyelmet, hogy „a titkosszolgálatok kémkedése egyes parlamenti képviselők után aggályokat vet fel az európai demokráciákkal kapcsolatban”. „Azt hiszem, ez az igazi botrány” – tette hozzá Kaili. A görög politikus állításait azonban cáfolják. Kaili összeesküvés-elmélete ellen szólalt fel például Sophie in ’t Veld liberális EP-képviselő is, aki egyenesen elutasította a kémkedés vádját.
Az EP volt alelnöke a hatóságok munkája kapcsán is valótlanságokat állított: azt mondta, megtagadták tőle letartóztatása alatt gyermekének láthatását, az ügyészség azonban elutasította a vádakat arra hivatkozva, Kaili olyan kiváltságokat is kért, amelyeket másoknak sem biztosítanak.
Eva Kailit tavaly decemberben az elsők között vették őrizetbe a brüsszeli korrupciós botrányban egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított vizsgálati nyomozás során. Miután a bírósági tárgyalásra váró őrizetét többször meghosszabbították, április közepén Kailit a börtönből házi őrizetbe helyezték át és elektronikus nyomkövetővel látták el. Május végén a belga ügyészség közölte, hogy az uniós törvényhozó már nincs házi őrizetben.
Az EP volt alelnökét azóta sem látták viszont a testület brüsszeli irodájában, ám ügyvédje arról tájékoztatta a sajtót, múlt héten már járt a munkahelyén.
Kailit a vesztegetési ügyben játszott szerepe miatt megfosztották az EP-alelnöki tisztségétől, de továbbra is a testület ülésező képviselője marad. Több, június elején megjelent médiainterjúban megismételte, hogy ártatlan, és azzal érvelt, hogy a hatóságok azért vehették célkeresztbe, mert túl sokat tudott a kormányzati kémkedésről.
A magyarok 68 százaléka korruptnak tartja a brüsszeli politikai elitet, továbbá a megkérdezettek a korrupciót tekintik a legnagyobb problémának az Európai Unió brüsszeli vezetésével kapcsolatban – derült ki a Századvég júniusi kutatásából.
Mint arra az agytröszt felmérése rámutat, a magyar válaszadók 35 százaléka nagymértékben korruptnak, 33 százaléka inkább korruptnak tekinti a brüsszeli vezetőket, illetve az uniós bürokráciát. Mint hozzáteszik:
A felmérés eredményei nem választhatóak el attól a ténytől, hogy a közelmúltban példátlannak tekinthető korrupciós botrány rázta meg Brüsszelt.
Több jelenlegi és volt európai parlamenti képviselő, valamint egyikük asszisztense került rács mögé korrupció, pénzmosás és bűnszövetkezetben való részvétel előzetes vádjával. A belga hatóságok több mint fél évvel a botrány kirobbanása után is azt vizsgálják, hogy a korrupt politikusoknak pontosan mit kellett tenniük Katar, Marokkó és Mauritánia érdekében az átutalt másfél millió euróért cserébe.
Ahogy arra a Századvég is felhívja a figyelmet: az Európai Parlament összesen 53 képviselője sértette meg a testület magatartási kódexét azzal, hogy elmulasztotta határidőben bejelenteni az ajándékba kapott utazásait, egyebek mellett Katartól.
Mint írják így tett Cristian-Silviu Bușoi román EP-képviselő is, aki 2019 és 2021 között az Európai Unió és Katar baráti társaságának elnöke volt, és aki több mint ezer napot késett nyilatkozatával.
A Századvég kutatása kitért arra a kérdésre is, hogy a magyarok szerint jelenleg mi a legnagyobb probléma az Európai Unió brüsszeli vezetésével. Ebben az első helyre a korrupció került, amely „egyértelműen kimagasodik a vizsgált problémák közül” – húzta alá az agytröszt.
Ennek megfelelően a véleményt formálók 24 százaléka a korrupciót ítéli a legégetőbb problémának Brüsszellel kapcsolatban.
A majd mindegy negyedik ember mellett, a gyenge érdekérvényesítést és tehetetlenséget 13 százalék, a külső befolyást és az Európai Unió érdekeinek figyelmen kívül hagyását pedig 11 százalék jelölte meg. A válaszadók tíz százaléka a körülményes, lassú döntéshozatalt tartja az Európai Unió legnagyobb problémájának.
