Az unió javaslata szerint Magyarországnak a határon kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Javaslatuk szerint csaknem tízezer bevándorlót kellene egyidejűleg ellátnunk. Hazánk kapná a legnagyobb terhet, a görögöknek és a bolgároknak sokkal kevesebb migránsról kellene gondoskodniuk. Brüsszel emellett a már korábban betelepülteket is újra osztaná. Orbán Viktor a puccsszerű lépés helyett a magyar modellt ajánlja. A miniszterelnök szerint inkább a menedékkérelmeket az EU-n kívül kell elbírálni és segíteni kell a kibocsátó, szegényebb országokat, elsősorban Afrikában.
Brüsszel, 2023. március 22. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bizottság hetenkénti ülésére érkezik Brüsszelben 2023. március 22-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol egyebek között kitért a migráció kérdésére is. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot, hogy az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.
Az eddig nyilvánosságra került információk alapján kirajzolódik a kép, hogy miként is működne az unió javaslata. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére – írja a Ripost.
Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást. Ez a miniszterelnök által említett migránsgettó, ami Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne, és ennyi kérelem egyidejű elbírálására is fenn kellene tartani egy állami apparátust állandó jelleggel. Ha ez a kapacitás megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni amenedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.
A tervek egy legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen. Ez arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen hazánk megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.
Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába tovább állt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg.
Migránskvóták újratöltve
Fontos hangsúlyozni, hogy a migránstáborok létrehozásán felül lenne egy elosztási mechanizmus a tagállamok között, vagyis Brüsszel még a déli határ irányából ideérkező migránsokon felül is telepíteni le bevándorlókat Magyarországon.
A tervezet úgynevezett szolidaritási pillére alapján az EU-ban harmincezer migráns áttelepítésére tettek javaslatot évente, amely húszezer euró/fő megfizetésével lenne kiváltható. Ez hatszázmillió eurós bevételt jelenthetne az uniónak. Azt is érdemes kiemelni, hogy ezek csak a kezdeti számok, az Európai Bizottság jelezte: ennél magasabb célszámokat fog javasolni, a kvóta ugyanis korlátlanul bővíthető. A tagállamok „szabadon” dönthetnének, hogy ennek fényében befogadnak migránsokat vagy ezt megváltják pénzbefizetéssel a már említett húszezer euró/fő áron.
Mindemellett ezt a két intézkedést kiválthatják máshogyan is, például úgy, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében, ez azonban csak az adott tagállam hozzájárulásával történhet.
Puccsszerű brüsszeli akció
A téma napirendre kerülését a miniszterelnök puccsszerű akciónak nevezte a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában, felidézve, hogy korábban több alkalommal is megállapodtak az uniós szervezetek, valamint a tagállamok abban, hogy ez a téma megosztja a közösséget, ezért közös álláspont kialakítása szükséges. Ennek ellenére „azok, akik a migráció oldalán állnak, átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, hogy állítsuk fel a migránskvóta rendszert” – emelte ki Orbán Viktor. A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll. Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak. A kormányfő az interjúban emlékeztetett: Alexander Soros be is jelentette, hogy ő sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.
A miniszterelnök a kvóták és a szépen hangzó kapacitások – valójában migránstáborok – kérdését úgy kommentálta a pénteki rádióinterjújában, hogy olyan szabályokat fogadott el Brüsszel, „amely szerint Magyarországnak évente legalább tízezer migránst, de a bizottság döntése szerint ennek akár a többszörösét is be kellene fogadnunk. Ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon.”
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy nyolc éve harcol a kvóták, a migránsbetelepítés ellen, és eddig sikerült megakadályozni, hogy kötelező kvótákat erőltessenek hazánkra és az uniós tagállamokra. – Ez a nyugalmi állapot most megváltozott, tettek egy puccsszerű lépést, és olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat. Mondom még egyszer, több tízezres migránstábor, migránsgettó felépítésére akarnak minket kötelezni – nyomatékosította a kormányfő.
A magyar megoldás
Azon újságírói kérdés kapcsán, hogy az unió miért nem fogékonyabb a szigorúbb határvédelemre, a kormányfő felidézte, hogy egyes tagállamok a migrációs folyamatokban látják a munkaerőhiány megoldását. – Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos, munkás kezek nem kerülnek ki – hangsúlyozta a kormányfő.
A miniszterelnök szerint más tagállamokat ideológiai megfontolások vezetnek: a nyitott határok jobb világot eredményezhetnek. Ilyenkor Orbán Viktor az elmondása szerint a beszélgetőpartnerei számára arra szokott rámutatni, hogy a migráció súlyos biztonsági kockázatot jelent, az elmúlt évtized nagyobb terrortámadásai mind a bevándorlás jelenségéhez köthetőek. – Az egész mögött a Soros-hálózat van, amely nagy befolyást gyakorol a médiára és a médián keresztül pedig a politikusokra – vázolta fel Orbán Viktor.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldást Magyarország már bemutatta: felépítettük a határkerítést, folyamatos a déli határaink őrzése, minderre pedig az elmúlt nyolc évben kétmilliárd eurót – mintegy nyolcszázmilliárd forintot – költöttünk. Emellett kiépült egy európai léptékben is megvalósítható rendszer – emlékeztetett a miniszterelnök, aki kifejtette: ha valaki Magyarországra szeretne jönni, a kérelmét az egyik nagykövetségünkön kell benyújtania és addig nem léphet be, amíg azt el nem bíráltuk. Ugyanez a modell működhetne Európa határain is: ameddig a benyújtott kérelmet el nem bírálták és egy EU-s tagállam pozitív döntést nem hoz, addig nem lehet belépni az unió területére.
További fontos lépésnek nevezte, hogy a világ szegényebb részein nagyvonalú karitatív tevékenységet végez a magyar állam. – Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni – emlékeztetett a Hungary Helps jelmondatára Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább a Száhel-övezetben vagyunk aktívak, ahonnan a legtöbben szeretnének Európába menni.
– A migráció közös kihívás, amely közös európai válaszokat igényel, az Európai Unió leköszönő svéd elnöksége kiváló munkát végzett abban a tekintetben, hogy létrejött az általános álláspont a migrációs és menekültügyi reformokkal kapcsolatban, így „arra számítunk, hogy a paktumot sikeresen lezárjuk az év végére” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón.
Azt emelte ki, hogy az új paktum középpontjában „az emberi kétségbeesést kihasználó” embercsempészek és emberkereskedők bűnszövetkezeteinek felszámolása áll, továbbá a legális migrációs útvonalak kialakítása, amelyeket a bizottság az unión kívüli országokkal kialakított partnerségek megerősítésével hozna létre.
Ugyanakkor célunk, hogy fokozzuk az együttműködést ezekkel az országokkal az embercsempészet ellen, továbbá az illegális migránsok visszaküldése, de világos koncepcióval rendelkezünk a tehetséggondozó partnerségek támogatásáról is, tehát az Európába vezető legális migrációs utakról
– fogalmazott Ursula von der Leyen.
Az unión kívüli országokkal folyó partnerséggel kapcsolatban megemlítette, hogy a nyugat-balkáni régió országai jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy vízumpolitikájukat összehangolják az Európai Unióéval, ennek eredményeképpen az év eleje óta 25 százalékkal csökkent az illegális migráció ebből a térségből.
Von der Leyen azt is kiemelte, hogy a csomag fontos eleme a külső határok megerősítése, továbbá a határigazgatás hatékonyságának és a határon zajló eljárásoknak a javítása.
Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: itt az ideje, hogy az EU megduplázza a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást.
Ukrajnának már több mint 220 ezer lőszert és több mint 2000 rakétát szállítottunk, és jó úton haladunk afelé, hogy a következő 12 hónapra előirányzott egymillió lőszert is leszállítsuk. Az év végére több mint 30 ezer ukrán katonát fogunk kiképezni. Ami a pénzügyi oldalt illeti, mindent összevetve, a háború kezdete óta 70 milliárd eurót mozgósítottunk Ukrajna számára
– foglalta össze az elnök az országnak nyújtott eddigi uniós támogatást.
Elmondta azt is, hogy a bizottság hamarosan egy olyan javaslattal áll elő, amely Orosz Központi Bank befagyasztott pénzeszközeinek többletnyereségére összpontosít Ukrajna újjáépítésének céljából.
Ami az EU-Kína kapcsolatokat illeti, az európai bizottsági elnök elmondta: a tagállamok mind egyetértenek abban, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a kockázatcsökkentésre és nem a szétválásra kell alapulniuk.
„Az EU-nak semmiképpen sem áll érdekében a szétválás Kínától azonban gazdasági és diplomáciai szempontból is meg kell szüntetnünk a kockázatot” – húzta alá.
Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón közölte: a migrációval kapcsolatban számos előrelépést történt az elmúlt hónapokban az európai uniós erőfeszítésekben, egyebek mellett egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU-nak a migráció külső dimenzióira szükséges összpontosítania.
Közölte:
noha a migráció témájában nem született zárónyilatkozat, a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács elnöke nyilatkozatot adjon ki a témában.
A migrációs dokumentum elfogadásának elmaradását Michel azzal magyarázta, hogy két tagország, Lengyelország és Magyarország nem tudta támogatni az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, az EU egysége szemben áll Oroszország megosztottságával, amelyre a Wagner magánhadsereg múlt heti lázadása mutatott rá. Közölte: az EU-tagállamok egyetértettek Ukrajna további segítésében, uniós perspektívájának támogatásában és Oroszország elszámoltatásának előmozdításában.
A védelem és biztonság területét érintve Charles Michel közölte: a vezetők szükségesnek találták az európai hadiipar fejlesztését az európai védelem erősítése érdekében, ami – mint közölte – lehetőséget teremet Ukrajna további támogatására is.
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján azzal összefüggésben, hogy nem fogadtak el szöveget a migráció témájában, azt mondta: ez része az uniós döntéshozatalnak.
Közölte, most a migrációs és menekültügyi csomag véglegesítésére kell koncentrálni, ugyanis – mint mondta – „nagy hiba” volt, hogy a kiemelkedő migrációs kihívások idején keresett megoldásokról nem sikerült megegyezni és szolidaritást elérni valamennyi tagország között.
A Kínáról folytatott megbeszélésekre utalva Scholz azt mondta, az EU célja a stratégiai függőségének csökkentése, miközben fenntartja az együttműködést a gazdasági hatalomnak számító ázsiai országgal.
Fel kell számolnunk a stratégiai függőségünket, noha az erőforrások diverzifikációja néhány évbe is beletelhet
– fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági együttműködést fenn kell tartani Kínával, amire a klímapolitika sikere és az élelmezésbiztonság szempontjából is szükség van.
Giorgia Meloni olasz kormányfő a csúcstalálkozó után azt mondta: soha nem okoznak csalódást azok, akik megvédik nemzeti érdekeiket. Elmondta:
Lengyelország és Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy a tagországok vezetői egyhangú döntéshozatalra térjenek át a migránsok tagállamok közötti áthelyezését is magában foglaló paktummal kapcsolatban.
Közölte, a két ország nem emelt kifogást a dokumentumnak a migráció külső dimenzióját érintő elemei ellen, amelyek – mint emlékeztetett – a partnerországokkal folytatott együttműködés fokozását is jelentik a migránsáramlás csökkentése érdekében.
