Káoszba fulladt a magyarok nyaralása, áldatlan állapotok uralkodtak
Az utasok hiába várták Zadarban a gépet, ami az ítéletidőben Zágrábban leszállt péntek este. A legrosszabb a bizonytalanság volt és hogy nem törődtek az utasokkal. Barnabás és barátnője végül belefáradtak a várakozásba, így busszal és szülői segítséggel jutottak haza.
Igencsak kellemetlenül fejezték be nyaralásukat azok a magyarok, akik pénteken este szerettek volna hazajutni a Ryanair járatával Zadarból Budapestre. Ugyanis a Budapestről induló járat már 70 perc késéssel indult el Zadarba, azonban a brutális viharok miatt a gép először egy órát körözött, majd úgy döntöttek, hogy Zadar helyett a biztonságosabb Zágrábban szállnak le. Viszont erről a Zadarban várakozó utasokat nem értesítették, így a Zágrábba vitt utasok szállás nélkül ácsorogtak az idegen városban, míg a hazaútra készülő zadariak számára nem volt elérhető járat. Az utazás így valóságos káoszba fulladt.
A Zadarban várakozó utasok többsége órák hosszat, sokan pedig majdnem, míg mások több mint egy napot ácsorogtak a váróban, miközben információ nélkül várták a mentesítő járatot.
Barnabás és barátnője éppen hazafelé készültek a nyaralásukból:
- Pénteken 22:35-re volt kiírva a járat, de folyamatosan csúszott, először perceket, aztán órákat. Nem tudtunk semmit, csak azt ismételgették, hogy késik - mesélte lapunknak a férfi. Ekkorra a reptéren már csak három csoport maradt: akik Bécsbe, Magyarországra és Lengyelországba készültek. Barnabásék ekkor már hosszú idő óta ültek a reptéren.
Elindultak a bécsiek, aztán a lengyelek is, végül nálunk is ujjongani kezdett egy fiatalokból álló csoport, hogy a dolgozók azt mondták: hazavisznek minket. Először megörültünk, de kiderült, hogy hamis infó volt azért, hogy kiterelhessenek minket az épületből
- számolt be a pórul járt utas. Ezután ugyanis egy másik épületbe küldték őket, amiről viszont kiderült, hogy bezárt, így végül a főépületben kötöttek ki, ahol döbbenten látták, hogy ott ücsörögnek bánatosan a korábban már elinduló bécsi és lengyel járat szintén hoppon maradt utasai is.
Mint a férfi elmondta, áldatlan állapotok uralkodtak, miközben fogalmuk sem volt, mikor indul a gépük.
Ott ragadtunk, és az egész olyan volt, mint egy munkásszálló. Semmit nem aludtunk, étkezési lehetőség nem volt. Bár adtak nekünk egy-egy pakkot vízzel és benzinkutas szendvicsekkel, de az édeskevés volt. Amikor próbáltunk leülni, közölték, hogy oda nem ülhetünk, és kiraktak minket. Amikor pedig reggel láttuk, hogy az új járat este 23:30-ra van kiírva, nem is reggelre, már egyszerűen nem voltunk képesek megvárni
- sorolta.
Elmesélte, hogy a dolgozók sem mondtak semmit:
- Senki nem tudott semmit, nem foglalkoztak velünk. A központ sem mondott semmit, hanem csak azt, hogy beszéljünk az ott dolgozókkal, akik szintén nem mondtak semmit. Emellett azt sem tudtuk, hogy az esti járat elindul-e, hiszen egyrészt addig is hitegettek, másrészt addigra sokan valahogyan elvonatoztak, eltaxiztak vagy elbuszoztak, így féltünk, hogy ha nem marad elég utas, el sem indítják a gépet - mondta a fiatal.
Barnabás és barátnője ezért úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat, és megbeszélték:
Zágrábba eljutnak, oda pedig a szüleik elmennek értük.
Ez sem volt éppen zökkenőmentes, az ott sorakozó taxisok ugyanis megpróbálták csúnyán átverni és lehúzni a fiatal párt.
Először taxizni akartunk 20-23 kilométert, de olyan árakat mondtak, hogy elkerekedett a szemünk. Trükköztek is az összeggel, mert ami először 7,5 eurónak tűnt, a fizetésnél hirtelen 75 lett, pedig már majdnem odatettem a kártyám. Aztán még futottak is utánunk alkudozni, de aztán inkább mentünk busszal, amivel elértük a főállomásról induló járatot. Ez azt írta, hogy 3,5 órás út vár ránk, de ebből 8 óra lett a brutális dugó miatt
- mondta fáradtan a fiatal, aki hozzátette, hogy a szülei majdnem négy órát vártak rájuk Zágrábban. Barnabásék kártérítést kértek és panaszt nyújtottak be.
Bár nem vette el a kedvünket az utazástól, ez nagyon rossz élmény volt
- szögezte le.
