Zsaklin a családjával nyaralt a horvátországi Porecben, amikor hazafelé váratlan helyzettel találták szembe magukat...
Zsohár Zsaklin és családja augusztus 4-én indult útnak a horvátországi Porecből Magyarországra, Szlovénián keresztül, amikor a nyaralás hirtelen borús hangulatot vett. Zsaklinéknak először az volt furcsa, hogy a GPS hol engedte Szlovénia felé az utat, hol nem, majd egy hatalmas dugóba csöppentek. A viharban szinte állandóan járt a mentő, annyi volt a közúti baleset, majd a rádióban is bemondták angolul, hogy az országot lezárták, aki teheti, ne induljon útnak.
Zsaklinék már nyolc órája úton lehettek, amikor gyanússá vált nekik a helyzet, hogy valami nagy baj történhetett, hiszen csak az eső és a balesetek nem béníthatták meg az egész országot. A többórás araszolás után a rádióból is vészjósló közleményekben szóltak az utazókhoz és többször is leterelték őket az utakról.
– Valószínűleg nem akartak pánikot kelteni az emberekben. Végül minket is letereltek az autópályáról, majd egy mellékútról is. Ekkor már végképp nem értettük, hogy mi történik – nyilatkozta Zsaklin a Borsnak, aki családjával végül pár önkénteshez került az útjuk során.
Ők mondták el, hogy nem tudunk tovább haladni, mert elmosott a víz egy hidat, így itt kell maradnunk. A kocsiból kiszállva láttuk, hogy megkezdték a homokzsákok pakolását és, mint kiderült, nagy a baj.
Zsaklinéknak egy tornateremben kellett aludniuk 100-150 emberrel együtt. Az önkéntesek takarót és párnát biztosítottak az odaérkezőknek és rágcsálnivalókat, italokat is kínáltak az utazóknak.
– A teremben mindenki kialakította magának a saját kis fekhelyét. Nem is pánik uralkodott, inkább zavarodottság. Sok volt a kisgyerekes, többen megrémültek. Pár magyarral beszélgetve aztán realizáltam, hogy mi még megúsztuk, hiszen volt aki látta ahogy autókat sodort el a víz, vagy éppen a hegyekből lefelé jövet megindult alattuk a föld – mesélte az elképesztő szituációkat a fiatal lány, aki végül úgy döntött, hogy az autóban alszik.
Az utazók számára az önkéntesek is csak annyit tudtak mondani, hogy árvíz és földcsuszamlások vannak, így beláthatatlan ideig itt kell maradniuk az embereknek.
Nagyon rendesek voltak a szlovén munkások, kedvesek voltak és mindent megtettek értünk. A kiskutyám is velünk tartott, akinek az egyik önkéntes még tápot is hozott. Másnap kaptunk reggelit és forró teával kínáltak minket. Pár óra elteltével végül megnyitották az autópályát és konvojban felvezettek minket Mariborig, majd onnantól mindenki önállóan haladt tovább
– mesélte el a teljes eseménysorozatot Zsaklin, aki biztosan örökre emlékezni fog az idei nyaralásra.