Karikó Katalin, az orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettje
Elképesztő pályafutást tudhat magáénak a magyar biokémikus.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus (az amerikai Drew Weissmannal megosztva) kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:
Az Egyesült Államokban élő kutató Szolnokon született 1955. október 17-én. Kisújszálláson nőtt fel, az itteni Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, s elsőként ő nyerte el az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat. A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) végzett kutatómunkája eredményeként alma materében védte meg PhD-dolgozatát, 1983-ban avatták doktorrá. Az MTA ösztöndíjasaként az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni.
1985-ben egy leépítéskor elbocsátották, ezután családjával az Egyesült Államokba ment, ahol a philadelphiai Temple Egyetemen szerzett állást. Három év múlva Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott, RNS-t izolált sejtekből, amelyeket azután megpróbált visszajuttatni és követni a hatásukat. 1989-ben újra Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol huszonnégy évig kutatott. Kezdetben a kardiológián dolgozott molekuláris biológusként, itt indította el az mRNS (hírvívő RNS)-kutatást. Innen az idegsebészetre került, 1998-ban kezdett el együtt dolgozni Drew Weissman immunológussal. 2005-ben jegyeztették be szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika). Leírták, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást és így terápiás célokra felhasználható legyen, és kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot. Karikó Katalin 2006-tól 2013-ig, Weissman mellett az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója is volt.
2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramacuval elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi székhelyű BioNTech vállalatot választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó Katalin hamarosan a cég alelnöke, 2020-ban a New York-i székhelyű Pfizer multinacionális gyógyszergyár és a BioNTech koronavírus elleni közös mRNS-vakcina fejlesztésének egyik irányítója lett. 2022 szeptemberével lemondott alelnöki posztjáról, hogy újra a tudományos munkának szentelhesse idejét.
A Covid-19 elleni vakcina forgalmazását és vészhelyzeti alkalmazását elsőként a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) engedélyezte 2020 decemberében, Magyarországon december 26-án adták be az első védőoltást.
Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták. 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat. 2020-ban Kisújszállás, 2021-ben Csongrád-Csanád megye és Szeged díszpolgára lett, és a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 2021 márciusában Széchenyi-díjat kapott, és ebben az évben megkapta a Semmelweis Ignác-, a Jedlik Ányos-, majd a Bolyai-díjat is. 2021 augusztusában a budapesti Krisztina körúton található ötemeletes tűzfalfestménnyel tisztelgett előtte a Brain Bar jövőfesztivál.
2021-ben neki ítélték a legnagyobb svájci tudományos díjat, a Reichstein-érmet, illetve az Asztúria hercegnője-díjat tudomány és technológia kategóriában. Megkapta többek közt az osztrák Wilhelm Exner-érmet, a tokiói Keio Egyetem Orvostudományi Díját, a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t, Drew Weissmannal együtt a Szilícium-völgy Oscar-díjának is nevezett Breakthrough-díjat és a Lasker-díjat. Elismerték a Paul Janssen-díjjal, valamint az UNESCO és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díjával, és a BioNtech többi vezetőjével együtt az egyik legrangosabb német tudományos elismerés, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díj kitüntetettje lett. A Nemzetközi Csillagászati Unió aszteroidát nevezett el róla, az amerikai Time magazin az év hősei közé választotta.
2022 januárjában a Francia Természettudományi Akadémia (Académie des sciences) külső, majd júniusban rendes tagjává választották, májusban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja lett. Ebben az évben megkapta a svéd Camurus Lipidkutatási Alapítvány kitüntetését, majd a Tudomány a Jövőért Solvay-díjat, kutatótársaival, Drew Weissmannal és Pieter Rutter Cullisszal pedig a VinFuture Grand Prize-t, az első ízben átadott vietnami tudományos elismerést. Kitüntették az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) orvostudományi kutatásokért járó Kovalenko-medáljával, az életműért járó osztrák Arany Nyíl (Golden Arrow)-díjjal, az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office - EPO) Európai Feltalálói Díjával, valamint a Semmelweis Budapest Award elismeréssel.
2023-ban elnyerte a Meyenburg-díjat, a Breakthrough Prize-t, valamint a Theodor Boveri-díjat, a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem legmagasabb élettudományi elismerését. Idén a Harvard Egyetem díszdoktorává, valamint a Német Természettudományos Akadémia tagjává is választották, júniusban pedig Budapesten részt vett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ünnepi szenátusi ülésén, ahol megkapta a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közösen létrehozott kitüntetését, a Neumann János professzori címet. Idén augusztus 20-án Novák Katalin köztársasági elnök a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet adományozta neki.
A világhírű kutató több mint negyven éve házas. Lánya, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) amerikai színekben kétszeres olimpiai és többszörös világbajnok evezős.
