Szívmelengető életútról vallott.
Újabb elképesztő sikert aratott hazánk: Krausz Ferenc kapta a fizikai Nobel-díjat. A Németországban élő, magyar születésű fizikus megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért. Munkáját 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el, 2022-ben pedig Fizikai Wolf-díjat kapott, majd jött a Nobel - írja a Ripost.hu.
Már felső tagozatosként elbűvölte a fizika
Krausz Ferenc 1962-ben Móron született, szülei kétkezi munkások voltak, akik mindent megadtak neki és testvérének a fejlődéshez. A fizikus gimnáziumba is Móron járt, ahol tanárai megpróbálták lebeszélni a fizikusi pályáról, hiszen bármilyen szép is, nehéz vele elhelyezkedni. Arra buzdították a fiatal Krausz Ferencet, hogy szerezzen olyan diplomát, amivel könnyen elhelyezkedhet. Így a Műegyetem villamosmérnöki karára jelentkezett, majd 1985-ben villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett.
Már felső tagozatosként elbűvölt a fizika, amit Kiss tanár úrnak – szenzációsan tanította ezt a tárgyat – köszönhettem. Lenyűgözött, hogy egyszerű matematikai formulákkal komoly jelenségek előre jelezhetők. Egyértelmű volt, hogy ez az én irányom
– mondta el a ma már Nobel-díjas magyar fizikus korábban a Magyar Nemzetnek.
Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte, doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott.
„Elsősorban magyar vagyok, a szívem magyar maradt"
Krausz Ferenc 2003-ban már a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének a vezetője, valamint a budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központot vezeti, közel 150 kutató munkáját irányítva. 2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.
Krausz Ferenc volt ráadásul az is, aki a Bécsi Műszaki Egyetemen 2001-ben először hozta létre és mérte meg az extrém rövid idejű ultraibolya fény egyedi fényvillanásait.
Elsősorban magyar vagyok, aki nagyon sokat köszönhet Ausztriának is. De a szívem akkor is magyar maradt, amikor megkaptam – a magyar mellé – az osztrák állampolgárságot is
– nyilatkozta korábban a fizikus, aki a folyamatos munka mellett fontosnak tartja, hogy mozogjon, olvasson és töltsön időt unokájával is.
„Ahhoz, hogy a szellem megfelelően működjön, a testet is karban kell tartani. Ezért sokat sportolok, ami a legtöbbször futást, alkalmanként úszást és kerékpározást jelent. Olvasni is nagyon szeretek. De a fénypont alig több mint egyéves unokám. A vele töltött minden perc igazi ajándék" – mondta el hazánk büszkesége, az immár Nobel-díjas Krausz Ferenc.
