Bűnbandák harca a szerb-magyar határon
A Nemzetbiztonsági Bizottság számára készített, nyilvánossá tett titkosszolgálati jelentés alapján egyre súlyosabb a helyzet a szerb-magyar határon.
A jelentés megállapítja, hogy az embercsempészek fokozódó erőszakkészsége mögött nagyrészt üzleti érdekek állnak. Az embercsempészet mint üzletág ugyanis egyre jövedelmezőbb, ezért egyre többen vennének részt a benne, miközben a rivális bandák igyekeznek nem csak megőrizni, hanem növelni is a piaci részesedésüket.
A jelentés szerint „ebben a helyzetben egy olyan csoport megjelenése, amely tagjainak nyíltan felvállalt erőszakkészsége és gátlástalansága, az az >otthonról< hozott magatartásforma, miszerint az >ellenséges katona< megtámadása és legyőzése dicsőség, kiemelt kockázati tényezőt jelent”.
40-059 kontra 313
Ez pedig abban is testet ölt, hogy az egyik, déli határunk túloldalán aktív afganisztáni bűnbanda a TikTok nevű közösségi médiumon már nem is annyira csempésztevékenységét, hanem önmaga harcias erőszakosságát reklámozza.
A 40-059 nevű banda által közzétett videók kísérteties hasonlóságot mutatnak az ISIS, illetve az al-Kaida korábbi felvételeivel.
Az is beazonosítható a jelentés szerzői szerint, hogy ez a 40-059 kódnevű csoport, illetve egy másik, a 313-as nevezetű banda állnak gyakorlatilag az összes délvidéki, embercsempészek közötti fegyveres összetűzés mögött. Ahogy arról a magyarországi média is beszámolt, nemrégiben a szerb rendőrökre is rálőttek a csempészek.
Sőt, magyar határvadászokra is céloztak már a határ túloldaláról, miközben rendszeresen verbálisan és fegyverekkel is fenyegetik a határ magyarországi őrzőit. Október 20-án hajnali kettő óra előtt tíz perccel például sorozatlövést adtak le – feltehetően célzatosan a levegőbe – miközben a magyar oldalon négy határvadász éppen kilenc migránst tartóztatott fel.
Ahogy jeleztük, két nagyobb afgán embercsempészcsoport között immár rendszeres fegyverhasználattal is járó konfliktus alakult ki, de ezt immár a tálibok sem nézik tétlenül. A titkosszolgálatok információi szerint döntés született arról, hogy lezárják ezeket a belső vitákat, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik.
Az embercsempészettől a terrorig
Innentől fogva – ha ez a tevékenység a jövőben is működőképes lesz – az embercsempészek bevételei tehát részben a terrorizmus finanszírozására, vagy akár a helyi hatóságok korrumpálására, illetve további fegyverek beszerzésére is mehetnek majd.
Mindemellett talán a legsúlyosabb eddig kiderült információ az, hogy van olyan közel-keleti terrorszervezet, amely teljes embercsempész-hálózatot vásárolna a Balkánon.
Összességében mind a közelmúlt, mind pedig a közeljövő várható eseményei kapcsán számos kockázat azonosítható. Az embercsempészek egyre agresszívabbak, vélhetően egyre több köztük a harci övezetből érkező, harci tapasztalattal rendelkező személy. A fegyveres erejük egyre nő, miközben az embercsempészet egyre jövedelmezőbb. Ráadásul immár egyre szervezettebbek, nem függetlenül attól, hogy a tálibok is lehetőséget látnak Európa kapujának ellenőrzésében. Arról nem is beszélve, hogy a közel-keleti események nyomán terrorszervezetek számára is vonzó lehet az embercsempészet uralása.
Még mindig óriási a migrációs nyomás a déli határnál, az Európába bejutni akaró, illetve már ott lévő, katonailag képzett migránsok pedig potenciális terrorveszélyt jelenthetnek – többek között erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Balog Gábor alezredes.
Az idei évben az illegális migrációval kapcsolatos rendőri intézkedések száma már meghaladta a 170 ezret. Folyamatos a nyomás, leginkább a déli a határon, ahol naponta ezrek próbálnak átjutni Szerbia felől.
A határőrizetben résztvevő kollégák rendszeres támadásnak vannak kitéve, ellenük a migránsok minden kezükbe akadó eszközt bevetnek: köveket, fadarabokat, de akadt olyan eset is, amikor egy vasrudat dobtak be a rendőrautó szélvédőjén, ami az anyósülésen landolt.
Hajszálon múlt a tragédia, ahogy abban az esetben is, amikor a kollégák ellen már lőfegyvert is használtak” – emelte ki az alezredes, hozzátéve, hogy ezeket a támadásokat jól képzett embercsempészek irányítják:
„Ők Szerbia területén lévő, korábban migráns háttérű afgán személyek. Korábban jelen volt egy erős marokkói bűnszervezet is, ám az embercsempész-csoportok közötti harcok révén az afgánok teret nyertek. Úgy tudjuk, hogy ezek a leszámolások a szerb oldalon folyamatosak, amit a legutóbbi horgosi eset is alátámaszt. A szerb kollégáktól – akikkel kiváló az együttműködés – beszerzett információk alapján azt is tudjuk, hogy a leszámolásokhoz használt fegyverekhez az arab bűnszervezetek jellemzően Koszovó területén jutnak hozzá.”
Jól csenghet a tálib márkanév
Azt is tapasztaltuk már, hogy a migránsokat a szerb oldalon kísérő személy korábbi fotókon afgán katonai egyenruhában, fegyverrel a kezében pózol. A tevékenységükből szervezettségre lehet következtetni, hiszen összehangolt támadásokat észlelünk: egyszerre, egy időben, több helyen támadnak
– hangsúlyozta Balog Gábor.
Az alezredes nyomatékosította: van arra is adat, hogy a csempészésben résztvevő személyek közül többen az úgynevezett 313-as csoport „márkanevet” használják:
Ez a 2021-es tálib hatalomátvételre vezethető vissza, ott voltak olyan harci csoportok, mint a 313-as hadtest. Ezzel is kiemelik az erősségüket, hogy a migránsok az ő szolgáltatásukat vegyék igénybe. Ezt a különböző közösségimédia-felületeken hirdetik is, ahogy a rivális, ugyancsak fegyverrel, kézigránáttal rendelkező 40-059 nevű csoport is.
Hagyják meghalni a migránsokat
A főosztályvezető hozzátette, hogy az agresszió nemcsak a határon jelenik meg, hanem Magyarország mélységi területein is, amikor a jórészt a határon átjutó, migránsokat szállító csempészek a rendőri jelzés ellenére sem állnak meg, és gépjárművükkel sok esetben halálos balesetet okoznak.
„Itt jegyezném meg azt is, hogy borzalmas körülmények között szállítják az illegális migránsokat, nem törődve azzal, hogy ezzel meg is ölhetik őket. Volt erre nem egy példa, illetve vannak olyan nyomozások is, amelyek halálos kimenetelű segítségnyújtás elmulasztása miatt folynak. Mondok rá példát: rosszul lesznek a migránsok a gépjárműben, kiteszik és otthagyják őket, nem hívnak hozzájuk orvosi segítséget, hagyják őket meghalni. Elképesztő tragédiákat láttunk már” – tette hozzá az alezredes.
Potenciális terrorveszélyt jelentenek
A nemzetközi bűnözés elleni főosztály vezetője arra is kitért, hogy az elfogott migránsok közül sokaknak van katonai képzettsége, hiszen még mindig az a jellemző, hogy a határon átjutni akaró migránsok nyolcvan-kilencven százaléka húsz és negyven év közötti férfi.
Az alezredes szerint ők, illetve a már Európába bejutók potenciális terrorveszélyt jelenthetnek.
Európába költöznek az afgán keresztapák
„Nagy veszély, hogy nem tudni, hány olyan migráns lehet még, akik fenyegető céllal érkeznek a célországokba. Ezek az embercsempész bűnbandák kapcsolatban állnak terrorszervezetekkel és azok kéréseit teljesítik. Ez oda vezethető vissza, hogy az embercsempészés óriási haszonnal kecsegtet, még a kábítószer-kereskedelemnél is nagyobb üzlet” – hangsúlyozta Balog Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban Afganisztánban élő, az embercsempész-maffiát irányító „keresztapák” a székhelyüket egyre inkább áthelyezik azokba az európai országokba, amelyek érintettek az illegális migráció útvonalán:
Ellenük nagyon nehéz fellépni, hiszen közvetlen kapcsolatban nincsenek az illegális migránssokkal és az embercsempészekkel, de pár hónapja mégis sikerült lelepleznünk egy líbiai származású személy által irányított, Magyarországról szervezett, nemzetközi embercsempész-hálózatot, illetve személyében sikerült elfogni az Európa-szerte keresett, leginkább Abu Mariam néven ismert arab főnököt is.
Nagyobb baj lenne a magyar határkerítés nélkül
Az alezredes végezetül azt is leszögezte, hogy noha korábban sok támadás érte Magyarországot a déli határkerítés megépítése miatt, a külföldi kollégáktól mindig pozitív visszajelzéseket kapott.
„Akikkel mi a nemzetközi bűnügyi együttműködésünk során kapcsolatba kerülünk, legyen az szerb, osztrák, német, francia, szlovák, lengyel, cseh rendőri képviselő, valamennyi esetben megköszönik Magyarországnak a segítséget és elmondják, nagyobb bajba kerülhetett volna Európa, ha nincs a magyar kerítés. Ezen országok közül többen megerősítő erőt is küldenek a határunkhoz, amit ezúton is nagyon köszönünk.”
