Ha ez a történet nem győz meg arról, hogy létezik időutazás, akkor semmi sem
Egy hátborzongató esetet szeretnénk felidézni, melyre sokan a mai napig nem találtak megnyugtató magyarázatot. Vajon tényleg időutazásnak lehettünk tanúi, vagy csupán egy szokatlanul szövevényes átverés volt az egész?
Máig a sci-fik egyik legellentmondásosabb tartalma, kérdése az időutazás: már a filmekben és sorozatokban is belefájdul az ember feje, hogy akkor most mit lehet és mit nem, mi számít paradoxonnak és mi nem. Alighanem ennek is köszönhető, hogy fejlődjön bármilyen rohamtempóban is a technológia, és jelenjenek meg olyan újítások, amelyek pár évvel ezelőtt még nem hogy elérhetetlennek, de valósággal elképzelhetetlennek tűntek, az, hogy valaki a jövőből ellátogasson hozzánk – vagy bárhová – egyenértékű gondolat az összeesküvés-elméletekkel és a legmerészebb, földtől leginkább elrugaszkodott kijelentésekkel.
Ennek ellenére persze akadnak, akik hisznek a témában, esetleg bizonyítékok után kutatnak, míg mások megelégszenek azzal, hogy kijelentik: ők bizony a jövőből jöttek, és így pontosan tudják, mi vár ránk az elkövetkező hetekben-hónapokban – általában valami nagyon rossz.
A legtöbb "időutazó-történet" papírvékony, és emiatt igencsak ingatag lábakon áll, egy azonban olyan különös, hogy sokan úgy vélik: talán mégis igaz lehet.
A világ legmeggyőzőbb időutazás-története
2006-ban Kijevben egy bizonyos Sergei Ponomarenko útbaigazítást kért a rend őreitől. A probléma csak az volt: az utca, amit a 25 éves fiatal keresett, nem létezett. Illetve, hogy pontosabban fogalmazzunk: már nem létezett. A járőröknek eleve furcsa volt a férfi régies öltözéke, meg a tény, hogy egy rég nem létező utcába szeretne eljutni, így megkérték, hogy igazolja magát. Ő egy olyan iratot vett elő, amelyen a fénykép látszólag őt mutatta, a dokumentumot azonban a Szovjetunióban állították ki, és születési dátumként az 1932-es év szerepelt benne.
Ponomarenkót bevitték, majd egy elmegyógyintézetbe szállították, miközben a holmijait lefoglalták. Volt nála egy régi fényképezőgép, benne egy filmmel. Amikor a filmet előhívták, azon az ötvenes évek Ukrajnája volt látható, valamit valami, ami akár egy UFO is lehetett. Ponomarenko állította: 1958 áprilisában sétálni indult, ekkor találkozott az ufóval. Lefotózta, ezt követően pedig egy idegen helyen – 2006 Ukrajnájában – találta magát. Az előhívott képek egyikén maga a férfi is szerepelt – ugyanabban a ruhában, amiben rátaláltak –, míg egy másikon egy fiatal nővel pózolt, aki ugyancsak az ötvenes évek divatjában öltözködött.
Sergei Ponomarenko nem sokkal később nyomtalanul eltűnt az intézetből. A hatóságok egyetlen bizonyítékot találtak a létezésére: egy bejelentést az eltűnéséről, 1958 áprilisáról. A leírásban szerepelt: amikor elindult otthonról, nála volt a fényképezőgépe is...
