A tudósok is megdöbbentek, ezt fedezték fel a Napon
Az ELTE kutatóinak közreműködésével történt a nemzetközi kutatócsoport felfedezése a mágneses térben.
Az ELTE közleményben közölte a nagyszerű hírt, amiből kiderült, hogy ezzel a feltárás közelebb viheti a kutatókat a Nap egyik legmakacsabb rejtélyének megértéséhez. A kígyószerű mintázatok megmagyarázhatják, hogy a várakozással ellentétben miért sokkal forróbb a Nap légköre, mint a napfelszín.
Beszámolójuk szerint az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapjának (National Science Foundation) Hawaiin működő Daniel K. Inouye naptávcsövével (DKIST) a kutatóknak a napfelszín csendes régióiban jelen lévő mágneses tér eddigi legrészletesebb megjelenítését sikerült elérniük. A 2022-ben felavatott DKIST 4 méteres átmérőjével a legerősebb optikai naptávcső, amelyet csillagászok valaha is építettek. Segítségével minden eddigi rekordot megdöntő észlelések készülhetnek, amelyek felbontása akkora, mintha egy Zágrábban lévő 50 forintos érmét Budapestről figyelnénk meg.
Ezt a felbontóképességet aknázta ki az a kijelölt nemzetközi kutatócsoport, aminek az ELTE is tagja volt. Ennek segítségével fedezte fel az új, összetett, kígyószerű energiamintázatot a Nap mágneses terében.
A megfigyelések felfedték és megerősítették egy földi méretekben hosszan kígyózó mágneses térszerkezet jelenlétét az alsóbb naplégkörben, a kromoszférában. A mágneses tér geometriájába nyert új és minden eddiginél pontosabb betekintés alapvető fontosságú a naplégkör dinamikáját hajtó változatos nagyenergiájú jelenségek megértésében. Az óriási mágneskígyók lehetnek végső soron felelősek a Nap plazmájának több millió fokos hőmérsékletéhez szükséges energia biztosításáért, illetve egész Naprendszerünk legerőteljesebb robbanásaiért, a koronakilövellésekért. Ez a térszerkezet okozhatja, hogy a naplégkör legkülső rétege több százszor olyan forró, mint a napfelszín.
- magyarázza Erdélyi Róbert, az ELTE Csillagászati Tanszék és a University of Sheffield professzora, a Gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatórium igazgatója.
A DKIST távcső segítségével tehát a kutatók váratlan megfigyelést tettek: megtalálták egy bonyolultabb mintázat legelső bizonyítékát, ami a mágneses tér irányában fellépő kígyószerű változásoknak felel meg. Ez közelebb vitte őket a napkutatás egyik legnagyobb rejtélyének felfedezéséhez. Sőt, közleményük szerint az ELTE kutatóit is magában foglaló nemzetközi tudóscsoport felfedezése hatással lehet a Nap régiói közötti energiaátvitel modellezésére, ami az asztrofizika nagy rejtélyének megértésével új utakat nyithat a napfizika tudományában - írja az MTI.
