„Lehet, hogy meg sem halt a fiam?” – fokozódik a dráma, nincs meg a kis Istvánka sírja
Andrea már tervezgette a kis Istvánka sírjának rendbetételét, amikor megdöbbenéssel vette tudomásul, gyermeke állítólagos sírja sehol sincs. A fiatal nő lassan két hónapja tartó kálváriája egyre több megválaszolatlan kérdést vet fel, így nem enyhül a gyásza, sőt egyre kínzóbb a fájdalma.
Nem hozott megnyugvást a gyászoló édesanyának a temetőbe látogatás, ugyanis nem találta meg fia, Istvánka sírját. Andrea október 25-én a kórházba szállítását követően veszítette el gyermekét, ugyanis a kis Istvánka halva született. Andrea fia halálát követően sokkos állapotba került, így nem tudott tiszta fejjel gondolkodni. Az édesanya fia temettetését a kórházra bízta, ám álmában sem gondolta, hogy még most majdnem két hónappal a halála után sem juthat ki a temetőbe, hogy lerója kegyeletét fia sírja előtt. Az édesanya kétségek között vergődik, ugyanis úgy érzi, több megmagyarázhatatlan dolog is történt fia halála körül.
Az orvosok azt mondták, hogy a kisfiam már korábban meghalhatott az anyaméhben, de én ezt nem hiszem
— kezd bele lapunknak Andrea, aki még aznap is érezte a kis Istvánka mozgását. A fiatal édesanya bizonytalanságát tovább fokozza, hogy a kórház nem tette lehetővé azt, hogy párjával láthassák gyermekük holttestét, arról nem beszélve, hogy nem kaptak tájékoztatást arról, hová temetik babájukat. A meg nem született gyermekek eltemetését egyébként törvény szabályozza, s kiderült, Andrea kisfiát a kaposvári Déli köztemetőben helyezhették örök nyugalomra. Ezeken a fejfákon ráadásul semmilyen név nem szerepel, csak dátum. Az édesanya párjával együtt vasárnap kilátogatott a félreeső parcellához, ahol apró fejfák őrzik a meg nem született gyermekek emlékét, ám nem azt találták, amire számítottak.
Megnéztük az összes sírt, de a fiunk sírja nincs meg. A legutolsó sírhoz érve arra számítottam, hogy megtaláltam, de megdöbbenésemre egy novemberi dátumot láttam rajta
— meséli megrendülten az édesanya, aki a novemberi sír mellett egy szeptemberit talált, ám a dátum alapján fia sírjának a kettő között kellene lennie. Andrea arra készült, hogy kicsit rendbe teheti a sírt, tehet rá friss virágot, de ehelyett csak újabb kétségek gyötrik.
Az is lehet, hogy a fiam nem halt meg?
— teszi fel a szívbemarkoló kérdést Andrea, aki egy ügyvédet is megbízott azzal, hogy szakértők bevonásával kiderítse, hibázott-e a kórház bármiben.
Szeretném végre megtudni azt, hogy mi az igazság!
— szögezi le Andrea, aki jelenleg a temetővel és a kórház betegjogi képviselőjével is kapcsolatban áll, hogy felvilágosítsák arról, hol találja meg gyermeke sírját.
Andrea úgy érzi, gyásza az idő múlásával nem hogy enyhülne, egyre fájdalmasabb.
Már nem tudom miben higgyek. Szörnyen érzem magam. Megrázó élmény volt a temetőben sétálva megnézni ezt a rengeteg parányi fejfát, miközben azt sem tudom, hogy az én gyerekemmel mi történt valójában
— zárja Andrea, aki nem akar magában hiú reményt táplálni, ám nem nyugszik addig, míg kétséget kizáróan be nem bizonyítják, hol van a gyermeke és mi történt vele.
