Öt érv amellett, hogy Ukrajna nem lehet EU-tagállam

Obán Viktor szerdán szólalt fel az Országgyűlés előtt Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán. Beszédében kiemelte, "Ukrajna uniós tagsága jelen formájában ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyük Magyarországot". A Ripost utánajárt, hogy miért is lenne Magyarország és az Európai Unió számára valóban negatív hatása annak, ha Ukrajna csatlakozna a 27 uniós tagállamhoz. 

5 ok, amiért nem jó, ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz

1. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért még a csatlakozási tárgyalásokra sem áll készen. Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilvánosan elismerte, hogy az Ukrajnának szánt pénzek döntő többsége, beleértve az európai forrásokat is, amerikai cégeknél landol.
2. Ukrajna uniós csatlakozása esetén az EU többi tagországának több pénzt kellene befizetnie. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy ez egy 70 ezer milliárd forintos kérdés, ennyit kellene ugyanis Ukrajnának adni, ha csatlakozna. Ez azt is jelentené, hogy a ma uniós támogatásban részesülő tagországok többsége nettó befizetővé válna.
3. Ha beemelik az ukrán mezőgazdaságot az európai mezőgazdaságba, akkor az könnyen tönkreteheti a többi tagország mezőgazdaságát. A magyar kormány a gazdák megélhetése és az ország egészsége érdekében korábban már tilalmat rendelt el a génmódosított ukrán gabonával szemben, Brüsszel azonban eddig is és ezután is azt akarja elérni, hogy nyissuk meg kapuinkat a mérgező mezőgazdasági termékek előtt.
4. Ukrajna háborúban áll, ezért másként működik a jogrendje, mint egy békés országnak. Így például azt sem lehet megmondani, hogy mekkora Ukrajna területe, amelynek egy részét Oroszország katonailag a fennhatósága alatt tartja. Vagyis az ukrán népesség pontos számát sem ismerjük, akik csatlakoznának az EU-hoz.
5. Pénteken az ukrán parlament megszavazta ugyan a kisebbségekről szóló törvény módosítását, amellyel a magyar kormánynak is tett egy gesztust, de ez messze nem jelenti azt, hogy visszaadta a kisebbségeknek korábbi szerzett jogait. Menczer Tamás külügyi államtitkár így kommentálta a törvénymódosítást: "Ukrajnában nyolc évvel ezelőtt kezdték el elvenni a magyar közösség jogait, azóta folyamatos a jogfosztás. Az ukrán parlament tegnapi döntését természetesen alaposan értékelni fogjuk, az azonban már most látszik, hogy az messze van a 2015-ös jogok visszaadásától. Ezzel együtt folyamatosan figyelemmel követjük a végrehajtást."