Mennyi ilyen lehetett, hogy megtanulhatták felhasználni?
A spanyolországi Villena Múzeum legértékesebb kiállítási tárgya egy hatvanhat darabból álló rejtélyes aranydísz, amelyről maga a kiállítóhely is a nevét kapta. A kincs mintegy háromezer éves, és eredetét a mai napig rejtély övezi.
A múzeum állítása szerint ez Európa legjelentősebb bronzkori kincse, amely közel tíz kilogramm aranyat tartalmaz. A Trabajos de Prehistoria folyóiratban publikált új tanulmányból azonban kiderül, hogy az arany mellett meteoritvasat is rejt. A titokzatos sötét fémről a tudósok kezdetben azt hitték, hogy vas-oxid vagy a vas valamilyen más ötvözete, de most már szinte bizonyos, hogy az eredete földönkívüli.
Az új analitikai adatok arra utalnak, hogy a tárgyak előállításához meteoritvasat használtak
– írták a tanulmány szerzői a ZME Science tudományos portálnak.
A kincs összetételének megfejtéséhez a kutatók tömegspektrometriát alkalmaztak: egy olyan technikát, amely feltárja az anyagok kémiai összetételét. Elemzésük megállapította, hogy az ötvözet vas-nikkel aránya különbözik attól, ami a földi anyagokban előfordul. A meteoritvasban nyomokban kobaltot és több mint öt százaléknyi nikkelt mutattak ki, ami a meteoritokra jellemző. Egyetlen földi fémről sem ismert, hogy ilyen magas nikkelkoncentrációval rendelkezne.
Ami azonban még érdekesebb, az az, hogy az ősi ékszerkészítők vajon hogyan tanultak meg díszeket készíteni egy földönkívüli eredetű fém felhasználásával.
Egy ilyen szokatlan nyersanyag jelenléte arra utal, hogy magasan képzett fémmegmunkálók készítették, akik képesek új technológiák kifejlesztésére
– mondta Montero Ruiz, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint lehetséges, hogy ezeknek a bronzkori kézműveseknek volt elég meteoritvasuk ahhoz, hogy kísérleteket végezzenek velük, majd megtanulják, hogyan tudják felhasználni és alakítani, hogy beépíthessék őket az ékszereikbe.