A magyarok 83 százaléka elutasítja a katonák küldését Ukrajnába
A választókorú magyarok túlnyomó többsége, 83 százaléka elutasítja azt, hogy európai katonákat küldjenek egyes nyugati és magyarországi ellenzéki politikusok Ukrajnába – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából.
Ukrán katonák lőnek egy tüzérségi egységet a frontvonalon Kreminna irányába. Fotó: Ignacio Marin Forrás: Anadolu/AFP
Az orosz-ukrán konfliktus immáron több mint két éve árnyékolja be az európaiak mindennapjait. A béke előmozdítása helyett azonban egyre harciasabb nyilatkozatok hangoznak el vezető nyugati és magyar baloldali politikusok szájából, írja az Alapjogokért Központ.
Az állampolgárok biztonságáról már kevesebb szó esik, az európai katonák Ukrajnába küldéséről viszont annál több. A francia elnök, Emmanuel Macron többször kijelentette, hogy egyáltalán nem zárható ki Párizs katonai részvétele az orosz-ukrán konfliktusban. Ez azonban ellentétes nemcsak a francia, hanem az európai emberek akaratával is.
A Századvég Európa Projekt 2022 felmérése szerint az EU 27 tagállamában – közte Franciaországban is – a lakosság 62 százaléka tartja aggasztónak a háború lehetséges eszkalációját.
A közvélemény-kutatás megtalálható az Alapjogért Központ honlapján.
Az európai politikában azonban vannak békepárti hangok is: a magyar kormány az orosz-ukrán harcok kitörésének napján elítélte az agressziót, és azóta is tűzszünetet, valamint a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgeti. A magyarok körében nemzeti egyetértési ponttá szilárdult az európai katonák Ukrajnában történő bevetésnek elutasítása. A témában tapasztalható széleskörű konszenzust jól mutatja, hogy a megkérdezettek mintegy 83 százaléka negatív véleménnyel van a konfliktus eszkalációját segítő katonai intervencióról.
A békepárti véleményklímát csak egy olyan 10 százalékos csoport kérdőjelezi meg, amely minden társadalmi rétegben kisebbségben van, legyen szó életkori vagy akár iskolázottsági bontásról – olvasható az elemzésben.
A háborúpárti álláspont népszerűtlensége miatt a nemzeti kormány megbuktatására törekvő, futószalagon érkező politikai messiások, mint Márki-Zay Péter vagy Magyar Péter, eleve vesztes pozícióból indulnak, hiszen politikai fundamentumaik ellentétesek a többség akaratával.
A világrend átalakulóban van, a nemzetközi viszonyok átrendeződése nyomán egyre több konfliktus alakul ki. A közel-keleti feszültségek vagy éppen az orosz-ukrán háború könnyen világméretű összecsapássá, harmadik világégéssé szélesedhetnek, ilyen időkben pedig a higgadt, átgondolt politika és kommunikáció biztosíthatja a békét. A magyar kormány – a választói akarathoz igazodva – az ukrajnai konfliktus mellett az Izrael elleni támadások esetében is a mielőbbi tűzszünet pártján áll – szögezi le az Alapjogért Központ.
