Április 11-én, a költészet napján kormányinfót tartott Gulyás Gergely.
Műtét utáni rehabilitációját követően visszatért Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az új kormányszóvivővel, Vitályos Eszterrel. Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter pedig a vendégei voltak az április 11-én megtartott Kormányinfónak.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője kezdte meg a tájékoztatást. Elsőként arról beszélt, miszerint a kormány a keddi ülésén a nemzetközi helyzetet elemezte.
Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a következő fél év eseményei döntik el, hogy a háború vagy béke irányába mozdulunk-e el.
Brüsszelben a háborúpárti irány erősödött, és katonákat küldenének Ukrajnába - tette hozzá. A katonák küldése a háborúba való belekeveredés veszélyét növeli. A NATO is missziót küldene Ukrajnába, eddig nem volt tevékeny részvevője a konfliktusnak - mondta Gulyás.
Gulyás Gergely közölte, hogy a NATO Ukrajna oldalán a gyakorlatban is beavatkozna. A háborús láz a brüsszeli bürokratákon kívül a NATO parancsnokokra is átterjedt.
- A NATO-ra mi védelmi szövetségként tekintünk - tette hozzá. A következő fél év döntő lesz. A kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség - mondta Gulyás. A kormány éppen ezért mérlegeli, hogy mit jelent egy elhúzódó háború az ország számára.
November 5-e után nyújtják be a jövő évi költségvetést.
Erre azért van szükség, mert akkor lesz ismert az amerikai elnökválasztás eredménye.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az új migrációs paktum esetében az EP rossz döntést hozott. Még az EP-ben is csak 55 százalékos többséggel is mentek át a jogszabálytervezetek. Donald Tusk is világossá tette, hogy nem támogatja a migránsok újraelosztását - tette hozzá.
Elutasítjuk a kötelező elosztást, és a büntetés befizetését.
A döntés végrehajthatatlan, és a magyar társadalmat meg kell védeni a migrációs hatásaitól.
Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, háborús helyzetben vagyunk, és az EU a vártnál lassabban jön ki a válságból. Németország is gyengélkedik, és a külpiacok is gyengék.
2023-ban az infláció letörésével és az egyensúly helyreállításával segítették a gazdaságot.
Varga elmondta, ebben az évben visszatér a növekedési pályára, 2,5 százalékos lehet a bővülés. Jövőre 4,1 százalékos lehet a növekedés. A magas beruházási ráta és a növekvő reálkeresetek segíthetik a ővülést - tette hozzá.
4,5 százalék lehet idén, míg jövőre 3,25 százalékos lehet a hiány.
Mindezzel párhuzamosan csökkentik az államadósságot.
675 milliárd forintnyi beruházást ütemez át a kormány a jövőbeli időszakra - tette hozzá. Mindezek mellett 2000 milliárd forintnnyi beruházás valósul meg. Varga Mihály elmondta, hogy a védelmi kiadások jövőbeli elszámolása még kérdéses. A korábban bemutatott lépésekkel egyensúlyba kerül a költségvetés.
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy korábban nem látott zöld nyomás van az agrárszektoron, minden szakmai alapot nélkül a Green Deal. Az európai gazdák elvesztették a versenyképesséüket - tette hozzá. Szólt arról is, hogy az EU korábban megnyitotta a piacát az ukrán gabona előtt. Súlyos túlkínálat és alacsony terményárak jellemzik az európai piacot - mondta Nagy. Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta a magyar gazdálkodókat és az ukrán oligarchákat támogatja - tette hozzá.
Egy ilyen helyzeten felértékelődik a kormányzati segítség.
A kormány nemzeti hatáskörben újabb importot érintő intézkedéseket hozott, hogy még jobban kiküszöböljék az ukrán importot. Felgyorsítja a kormány a gazdálkodóknak való kifizetéseket - mondta Nagy István. Az agrár-Széchenyi-kártyára 2026-ig további 45 milliárd forintot biztosít a kormány. A gazdálkodók a gázolaj felhasználás esetén visszaigényelhetik annak árának egy részét - jelentette be a miniszter.
200 milliárd jut a feldolgozóipari és a 200 milliárd forint az állattartó telepek pályázataira - mondta Nagy István. Április 10-június 10 között a gazdálkodók 44 támogatási formára nyújthatják be a kérelmeiket - tette hozzá.
Vitályos Eszter kormányszóvivő az otthonfelújítási programról azt mondta, annak célja az energiafogyasztás további csökkentése. 108 milliárdos új konstrukció indul új uniós forrásból az 1990 előtt épült házak korszerűsítéséhez.