Újabb lépés a világháború felé: Lengyelország atomfegyvereket akar
Andrzej Duda lengyel elnök szavai az országba történő esetleges atomfegyverek telepítéséről félelmet keltettek az Egyesült Államokban és az Európai Unióban - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, szavait Pavel Zarubin újságíró idézte a Telegram-csatornáján. Időközben Franciaország kész megnyitni a vitát a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról, mindez pedig tovább növelheti egy atomháború esélyét. Az ukrajnai harctéri helyzet pedig egyre kedvezőtlenebb Kijev számára, mivel egy újabb települést foglaltak el az orosz erők.
„Nekem úgy tűnik, hogy Duda kijelentései, azt hiszem, még félelmet is keltettek az Egyesült Államokban és számos más európai országban, mert sietve közölték, hogy nincsenek ilyen terveik” - közölte a Kreml szóvivője, amit az Origo.hu hozott le.
Peszkov hozzátette, hogy „Lengyelország mindig igyekszik a fősodor előtt járni” a Nyugat Oroszországgal szembeni politikájában.
Fotó: AFP
Korábban a Kreml szóvivője emlékeztette a befagyasztott orosz vagyonokat kisajátítani kívánó nyugati országokat, hogy Oroszországnak is vannak nyugati pénzeszközei, és közölte, hogy Oroszország be kívánja perelni a Nyugatot, ha a pénzeket elkobozzák - írja a Lenta.
Macron az atomfegyverekről beszélt, itt az újabb őrült terv
Mint arról korábban beszámoltunk, Franciaország kész megnyitni a vitát a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról. „Szeretném elindítani ezt a vitát a rakétaelhárító védelemről, a nagy hatótávolságú képességekről és a nukleáris fegyverekről azoknak az államoknak az esetében, amelyek rendelkeznek ilyenekkel, vagy amelyeknek a területére telepítettek amerikai atomfegyvereket. Tegyünk ki mindent az asztalra, és nézzük meg, mi nyújt számunka valódi védelmet, hiteles módon" - fejtette ki a francia államfő az interjúban, amelyet pénteken rögzítettek strasbourgi látogatásán.
Franciaország meg fogja őrizni sajátosságát, de készen áll arra is, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez
- mondta Macron, aki szerint beszélni kell egy európai rakétapajzs lehetőségéről is, de biztosítani kell azt, hogy az minden típusú rakéta elhárítására alkalmas, és elrettent az atomfegyverek bevetésétől.
Újabb települést vesztettek az ukránok
A harctéri helyzet azonban egyre kedvezőtlenebb Ukrajna számára. Vasárnap az orosz központi csapatcsoport egységei ellenőrzésük alá vonták a Donyecki Népköztársaságban lévő Novobahmutovka települést, az ukrán erők a nap folyamán 380 katonát és egy harckocsit veszített.
Aktív akciók eredményeként a csapatok Központ csoportjának egységei felszabadították Novobahmutovka települést a Donyecki Népköztársaságban és legyőzték az ukrán fegyveres erők 142. gyalogos, 24. gépesített, 68. dandárjának alakulatai a Donyecki Népköztársaságban lévő Leninszke (Lenins’ke), Keramik és Szemenovka települések területén
– áll a minisztérium közleményében. Az ukrán erők 380 katonát, egy harckocsit, egy páncélozott harcjárművet és öt járművet veszített. Ezen kívül két amerikai gyártmányú M777 155 mm-es ágyút, egy amerikai gyártmányú M109 Paladin 155 mm-es önjáró tüzérségi egységet, két amerikai gyártmányú M101 105 mm-es vontatott löveget, három 122 mm-es D-30-as tarackot és egy 100 mm-es MT-12 Rapira páncéltörő ágyút ért találat az ellentámadás során – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Fotó: NurPhoto via Getty Images/Ukrinform
Fegyverekkel árasztja el Amerika Ukrajnát – küszöbön a világháború
Írtunk arról is, hogy a Pentagon robusztus logisztikai rendszert hozott létre, hogy a jelentések szerint akár 1 milliárd dollár értékű fegyvert küldjön Ukrajnának, amint Joe Biden elnök aláírja az Ukrajna Moszkva elleni háborús erőfeszítéseit finanszírozó, régóta halogatott törvényt. A 95 milliárd dolláros külföldi segélycsomagot, amely 61 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának múlt kedden, 79-18 arányban hagyta jóvá a szenátus.
Az új segélycsomag légvédelmi lőszereket és nagy mennyiségű tüzérségi lövedéket, valamint páncélozott járműveket és más fegyvereket tartalmaz majd – közölte több amerikai tisztségviselő kedden az AP hírügynökséggel. A meg nem nevezett források szerint a listán szereplő tételek közül néhányat “napokon belül” elszállítanak, de mások szállítása hosszabb időt vehet igénybe.
Nem fog változni a harctéri helyzet?
Biden múlt hétfőn telefonon biztosította Volodimir Zelenszkijt, hogy a fegyverszállítások gyorsan megkezdődnek, miután a törvényjavaslat az Ovális Irodába kerül aláírásra. Bár a Fehér Ház kevés részletet közölt a Biden-Zelenszkij-telefonbeszélgetésről, az ukrán elnök azt állította, hogy Kijev hosszabb hatótávolságú ATACMS rakétákat kap.
A több milliárd dolláros amerikai segélycsomagot már hónapokkal ezelőtt kérte a Fehér Ház, de a képviselőház csak szombaton fogadta el, miután Mike Johnson házelnök beleegyezett.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden megjegyezte, hogy a Kijevnek szánt várható amerikai katonai segítség célja az ukrán erők “összeomlásának megakadályozása”, de azt jósolta, hogy a pénz nem fogja jelentősen befolyásolni a harctéri helyzetet, mivel “a finanszírozás nagy része az amerikai haditermelésre megy”.
Az amerikai hatóságok cinikusan azt állítják, hogy az ukránok az Oroszországgal vívott harcban az ő érdekeikért fognak meghalni
- jelentette ki Sojgu. Washingtoni és kijevi tisztviselők egyaránt azzal érveltek, hogy jobb, ha fizet Ukrajnának azért, hogy harcoljon Oroszország ellen, mintha az USA-nak közvetlenül Oroszország ellen kellene harcolnia.
Fotó: AFP/Anatolii Stepanov
„Nem harci szerepet töltenének be”
Egy korábbi hír szerint a világ egy újabb lépést tehet a harmadik világháború felé, mivel újabb amerikai katonai tanácsadókat küldhetnek Kijevbe.
Az Egyesült Államok azt mérlegeli, hogy további katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába
a lendületbe jövő Oroszország ellensúlyozására. „Jelenleg azt fontolgatjuk, hogy további tanácsadókat küldünk a nagykövetség Védelmi Együttműködési Hivatalának (ODC) bővítésére” – idézi Pat Ryder vezérőrnagyot, a Pentagon szóvivőjét a Politico, aki a lapnak adott nyilatkozatában megjegyezte, hogy „a személyzetre ugyanazok az utazási korlátozások vonatkoznának, mint a nagykövetség minden alkalmazottjára.”
Feladataikról szólva a szóvivő úgy fogalmazott, hogy az ODC „különféle tanácsadó és támogató (nem harci) küldetést hajt végre, és kizárólag DOD személyzetből áll”, és „az Egyesült Államok Nagykövetségének részeként, a misszióvezető felügyelete alatt” tevékenykedik, „mint a nagykövetség többi tagja” – tette hozzá Ryder.
A Pentagon szóvivője „műveleti biztonsági és haderővédelmi okokból” nem nyilatkozott arról, hány fős személyzetről van szó.
A brüsszeli lap szerint négy nevét elhallgatni kívánó amerikai tisztviselő és egy, a terveket ismerő további személy szerint a fentebb említett csapatok az Egyesült Államok által Ukrajnába szállított fegyverek logisztikai és felügyeleti feladataiban is segédkeznek majd. Mint hozzátették: az egyik amerikai tisztviselő szerint az új kontingens például fegyverkarbantartásban is segíti majd az ukrán hadsereget – írta a Mandiner.
Mint a Politico felidézi: egy maroknyi amerikai katonát már kivezényeltek a kijevi nagykövetséghez rövid időre, ezek az alkalmazottak a nagykövetség biztonságát hivatottak szavatolni. Azonban, mint a lap rámutat: hivatalosan ugyan nem világos tehát, hogy végül hány további amerikai katonát küldenek Ukrajnába, két amerikai tisztviselő szerint ez a szám akár 60 is lehet.
Macron is világháborút akar
Bár Emmanuel Macron francia elnök és több más európai vezető nem hajlandó kizárni, hogy a jövőben a NATO csapatokat vezényeljen Ukrajnába, a szövetség eddig fenntartotta, hogy nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban. Az Ukrajinszka Pravda pedig arról írt, hogy Anton Hofreiter, a Bundestagban működő Európai Uniós Ügyek Bizottságának vezetője nem zárja ki: az amerikai képviselőház által szombaton Ukrajna számára jóváhagyott segélycsomag lehet az utolsó.
Talán ez az utolsó amerikai segélycsomag nagyon hosszú időre, vagy teljesen az utolsó
– mondta Hofreiter a Funke médiacsoportnak.
Photo by Sascha Schuermann/Getty Images
Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén a Millenárison. A kormányfő kiemelte: a háborúpárti kormányok, a brüsszeli bürokraták, Soros György hálózata milliószám küldi a dollárokat Budapestre a háborúpárti baloldalnak. Akik nem is rejtik véka alá, hogy a megbízóik igényének megfelelően kormányváltást akarnak. A békepárti kormány helyett háborús kormányt, nemzeti kormány helyett Brüsszel és Washington alá rendelt bábkormányt akarnak – hangsúlyozta. Hozzátette: ne hagyjuk Magyarországot, harcolnunk kell! Meg kell védeni a magyar emberek békéjét és biztonságát. Meg kell védeni a gazdasági eredményeinket. Meg kell védeni a családjainkat, és különösen is a gyerekeinket. Hogy Brüsszelben is értsék: no migration, no gender, no war! Ez áll a választási manifesztumban, amelyet ma kibocsátunk – mondta Orbán Viktor, aki beszéde végén fel is mutatta a dokumentumot.
