Karácsony ki akarja tiltani a 10 évnél idősebb kocsikat Pestről
Teljes gőzzel az autósok ellen.
Átgondolatlan és észszerűtlen a Karácsony Gergely vezette főváros elképzelése arról, hogy kitiltanák a tíz évnél régebbi autókat Budapestről, mert ezzel az ottani lakosok tömegei közlekedését lehetetlenítenék el – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Knezsik István, az Autós Nagykoalíció és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke. A szakember egyebek mellett azt is hangsúlyozta, hogy nem elsősorban a gépjármű életkorán múlik, hogy mennyire szennyező, hanem a karbantartás és a használat mikéntjén. A napokban Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje is bírálta Karácsonyék terveit.
Mindössze néhány napja döntött a Karácsony Gergely-féle városvezetés a Budapesti Klímaügynökség létrehozásáról, az új intézmény irányítására felkért Ámon Ada máris egy olyan elképzeléssel állt elő, amely rendkívül nehéz helyzetbe hozná a budapesti autósok nagyobbik részét. Az energiapolitikai szakértő ugyanis arról beszélt egy podcastműsorban, hogy kitiltaná a főváros utcáiról a tíz évnél idősebb gépkocsikat.
Amellett, hogy ez a terv tömegek közlekedését lehetetlenítené, ezer sebből vérzik. – Eleve nem értelmezhető egy autót pusztán az életkorát alapul véve kizárni a forgalomból, hiszen ennél sokkal meghatározóbb a műszaki állapot.
Ha egy tizenvalahány éves autót folyamatosan hordtak tervszerű, megelőző karbantartásra és a műszaki állapota megfelelő, akkor akár egy néhány esztendős járműnél is alacsonyabb lehet a károsanyag-kibocsátása.
A jármű igénybevételének mértékén is sok múlik. Például sok olyan, viszonylag új autó van, amellyel néhány év alatt többször annyi utat tesznek meg, mint egy tízévesnél régebbivel – fejtette ki lapunk kérdésére Knezsik István, az Autós Nagykoalíció és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke.
Szavai szerint az elmúlt évek tapasztalatai is arra intenek, hogy az említetthez hasonló elképzeléseket nem árt óvatosan kezelni, hiszen korábban felmerült a fokozottan szennyezőnek tekintett dízelautók betiltása, ám extrém esetben, erősen szmogosabb napokon előfordulhat, hogy a legmodernebb dízelmotorok jobb levegőt engednek ki annál, mint amit beszívnak. A szakember annak fényében is rendkívül alacsonynak nevezte a tízéves határt, hogy a magyar személygépkocsik átlagéletkora 16 év országosan.
– A főváros terveinek kivitelezésében az is komoly nehézséget okozna, hogy a személygépkocsik döntő többsége lízingelt, céges autó.
Ezeknek az autóknak a tulajdonosai pedig a különböző lízingcégek és flottakezelők, amelyek hiába vannak mondjuk Budapestre bejegyezve, ha a járműveket más városokban használják – mutatott rá Knezsik István. További problémaként említette: azt sem tudni, hogy Budapestnek pontosan mely részeiről tiltanák ki a tízévesnél régebbi járgányokat, ahogy az sem ismert, hogy miként, milyen módszerrel próbálnák kiszűrni a potenciális szabályszegéseket. – Mindez azt mutatja, hogy nem egy alaposan átgondolt elképzelésről van szó – tette hozzá.
A szakember szerint azonban bőven lenne mód a budapesti közlekedés javítására, a dugóhelyzet enyhítésére és a károsanyag-kibocsátás ezzel együttjáró csökkentésére.
– Nagyon jótékony hatása lenne például annak, ha a főváros főbb csomópontjain szenzorokkal látnák el a közlekedési lámpákat, hogy azok a tényleges forgalomnak megfelelően váltsanak – vetette fel Knezsik István.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje felháborítónak nevezte Karácsonyék tervezett intézkedését, miként azt is, hogy arról meg sem kérdezték az autósokat. – Tipikus balos tempó, átgondolatlan döntések, sötétzöld szempontok és tiltás – fogalmazott Szentkirályi Alexandra a téma kapcsán megosztott minapi Facebook-videójában. Tarlós István korábbi főpolgármester egykori helyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium adatai szerint jelenleg 440 ezer tíz évnél idősebb autó jár a főváros utcáin, ami az összes budapesti gépkocsi 61 százaléka.
A főpolgármester és Budapest balliberális városvezetése a környezetvédelemre hivatkozva évek óta autósüldözést folytatnak a főváros útjain. Erről számolt be Szentkirályi Alexandra, a kormánypártok főpolgármester-jelöltje is, aki elmondta, Karácsonyék a fővárosi autók csaknem kétharmadát kiszorítanák a fővárosból a klímaügynökség vezetője és Karácsony Gergely bizalmasa, Ámon Ada tervei szerint.
A korábbi MSZP-s árnyékminiszter egy podcastben elmondta, azon dolgozik, hogy kitiltsa a fővárosból az idős, rossz környezetvédelmi besorolással rendelkező gépjárműveket.
Ámon Ada állítása szerint az autók kitiltása könnyedén megoldható, és azon dolgoznak, hogy nullakibocsátású zónákat hozzanak létre a fővárosban. Mindeközben azonban jelenleg több százezer olyan autó jár a város utcáin a Belügyminisztérium adatai szerint, amely nem felelne meg a Karácsony Gergely vezette Budapest által támasztott elvárásoknak. A főváros így pedig sok esetben a leginkább kiszolgáltatott, illetve hátrányos helyzetű személyektől venné el a gépjárműhasználat lehetőségét.
Tipikus balos tempó, átgondolatlan döntések, sötétzöld szempontok és tiltás. Karácsony Gergelyék nem érdemelnek még egy esélyt, változás kell Budapesten
– mondta el Szentkirályi Alexandra, aki hozzátette, a főpolgármester és annak csapata mindezt az autósok megkérdezése és társadalmi egyeztetés nélkül vinné véghez.
Mint emlékezetes, a főpolgármester a megválasztása után szinte rögtön autósüldözésbe kezdett, és csaknem öt éve keseríti a budapesti autósok életét. A főpolgármesteri hivatal vizsgálta a dugódíj bevezetésének kérdését is, de Karácsony Gergely megválasztása után csaknem két évnek kellett eltelnie, hogy ismét előhúzza a tarsolyából az autósok száműzésének témáját. A főpolgármester az előválasztásra készülve ugyanis bejelentette, ki kívánja tiltani Budapestről a dízelüzemű autókat.
A dízelgépjárművek tervezett kizárása a fővárosi forgalomból az 1,3 millió Budapesten és Pest vármegyében bejegyzett személygépkocsi harminc, illetve a 170 ezer haszongépjármű száz százalékát, azaz összesen több mint félmillió gépjárművet érintett volna a Központi Statisztikai Hivatal 2020-ra vonatkozó adatai szerint.
Karácsony Gergely azonban, rá jellemző módon, ezeket az elképzeléseit sem volt képes megvalósítani, miközben tovább súlyosbodott a közlekedési káosz városszerte. Az autók kitiltása helyett ugyanis Karácsony Gergely erőszakos forgalomcsillapítást hajtott végre Budapesten. Mindeközben azonban nem kínált valódi alternatívát a külvárosból, illetve az agglomerációból érkezők számára. Így ígéreteivel ellentétben a főpolgármester nem alakított ki a városhatár mentén hatalmas ingyenes P+R parkolókat, ahol az agglomerációból ingázók letehetnék az autóikat, illetve a kötöttpályás közlekedés bővítését sem folytatta.
Karácsony a hajósokat is elüldözné
Karácsony Gergely március végén hivatalos közösségi oldalán is bejelentette, hogy kitiltaná a hajókat Budapestről, mivel azok megkeserítik fővárosban lakók életét és elcsúfítják a panorámát. A főpolgármester kijelentései kapcsán a Magyar Nemzet megkereste Tóth Mihályt, a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivőjét, akinek elmondásából kiderült, hogy az előzetes egyeztetéseken egyáltalán nem volt szó a hajósok kitiltásáról, a vízi járművek károsanyag kibocsátása, zajszintje határértéken belüliek és egyelőre semmilyen konkrét tervezet nincsen Duna-part parkosításáról.
– A főváros vezetése kikérte és figyelembe vette a Magyar Hajózási Országos Szövetség szakmai véleményét a Duna-parti építési szabályzat felülvizsgálata és módosítását megelőzően?
– Évek óta folyik párbeszéd a hajósok és a fővárosi önkormányzat között, a megbeszéléseken folyamatosan elmondtuk javaslatainkat a felmerülő problémák orvoslásátra.
A februárban közzétett, a Duna-parti építési szabályzatban szereplő javaslatok azonban derült égből villámcsapásként érték a hajósokat, ugyanis sem kikötőbezárásokról, sem a hajósok belvárosi szakaszról való kitiltásáról az előzetes egyeztetéseken nem volt szó.
A módosítás véleményezésére rendelkezésünkre álló két hét alatt számos javaslatot fogalmaztunk meg, ezek egyike sem került beépítésre a javaslatba, az általunk feltett kérdésekre pedig azóta sem érkezett válasz.
– Milyen rendezés lenne ideális a budapesti kikötőkben a Magyar Hajózási Országos Szövetség szakmai véleménye szerint? Szemben a főpolgármester által kilátásba helyezett tervekkel, amelyek külső kikötőkbe küldenék a hajókat, a szállodahajókat pedig a XIII. kerületbe telepítenék.
– A kikötők, illetve a hajók külső kerületekbe költöztetését abban az esetben tudjuk támogatni, ha ezek nem csak papíron léteznek, hanem a valóságban is kialakításra kerülnek. A hajók fogadásához a kikötőknek megfelelő infrastruktúrával kell rendelkezniük, azaz ki kell építeni az elektromosáram-ellátást és ivóvízrendszert. A hajók kiszolgálása érdekében pedig a beszállítók és az utasokat szállító járművek számára alkalmas közutak és parkolók szükségesek.
Jelenleg az alternatívaként szereplő helyszínek egyikében sincsenek meg a kikötőforgalom üzemszerű feltételei.
A szállodahajók XIII. kerületbe telepítését azért sem értjük, mert nincs és nem is lehet kiépíteni azt az áramerősséget, amely kell egy szállodahajó part menti állásához. Szállodahajók révén az aggregátoraikat folyamatosan használniuk kell a működéshez a XIII. kerületi kikötőkben, amely jelentős zajterhelést fog jelenteni a part mentén élőknek, míg a jelenlegi helyzetben a kikötőkben álló összes személyhajó parti áramhoz tud csatlakozni, ezért nem járatja az aggregátorait, így nincs sem zaj, sem károsanyag kibocsátásuk sem.
– Karácsony Gergely ezzel kapcsolatos Facebook-posztjában azt írta, hogy megkeserítik a lakók életét a fővárosi Duna-szakaszon kikötő hajók – mire utalt ezzel a főpolgármester, érkeztek korábban lakossági panaszok a fővárosban kikötő hajók miatt?
– A Duna-partján élő XIII. kerületi lakosok részéről érkezett problémák, mint a turisták miatti zaj vagy a kikötők környezetének rendezetlensége hozzánk is eljutottak. Ezeket a felvetéseket komolyan vettük eddig is, és folyamatosan kerestük a lakók nyugalmát is segítő megoldásokat. A kommunális szemét elszállítását víz felől minden budapesti hajóstársaság támogatja, eddig azért nem valósult még meg, mert a mostani kapacitás nem képes rá, noha ez nem a hajóstársaságokon múlik, keressük a megoldást. Jelenleg is egyeztetés zajlik a használatok kívüli hajók elvontatásáról, a part rendezettségének megoldásáról. A hajózási cégek kilencven százaléka utazási irodák által szervezett külföldi zárt csoportokat, családi rendezvényeket, kongresszusokat visz városnéző sétahajózásra, egybekötve ebéddel, vacsorával. A „bulihajós” szolgáltatást egyszerű rendelkezésekkel lehetne szabályozni, ezt eddig is, ezután is szabályozhatta volna a fővárosi önkormányzat. Nem tudjuk elfogadni azt a megoldást, hogy emiatt megtiltják az összes hajó számára a működést.
Budapest címerének közepén nem véletlenül folyik a Duna, ahogy a város közepén sem. Ez a világ leghosszabb nemzetközi belvízi útja és egyben Magyarország legnagyobb kapacitású közlekedési folyosója. Ennek 32 kilométeres budapesti szakaszán van néhány olyan terület, ahol a házak az elmúlt két évszázadban ránőttek a folyóra. Erről sem a Duna, sem a hajósok nem tehetnek.
– Valóban megalapozott érv a fővárosban kikötő hajókkal szemben, hogy „nagyban hozzájárulnak” Budapest légszennyezéséhez?
– Egyáltalán nem. Dokumentumokkal tudjuk bizonyítani, határértékek alattiak a hajóinkon korábban zöldszervezetek által mért károsanyag-kibocsátás, valamint zajszint-mérések. Ha nem így lenne, azaz a magyar, valamint az európai előírásoknak nem felelnének meg hajóink, nem is kaphatnák meg a működési engedélyüket a Budapest Főváros Kormányhivatala hajózási hatósági főosztály hajóüzem-biztonsági és regiszteri osztályától. A hajókat általában két évente vizsgáztatják. Több megfelelési eljárás van ilyenkor a hajókkal szemben, ha megfelelnek, csak akkor hagyhatják el a kikötőket, szállíthatnak utasokat. Ellenben ha megszavazzák a radikális kikötőmegszüntetéseket, a hajók külső partszakaszra szorulása miatt háromszorosára nőne a forgalom a Dunán, amely nemcsak nagyobb környezetterhelést jelent, de igen komoly közlekedésbiztonsági aggályokat is felvet.
– Karácsony Gergely azt írta posztjában, hogy az a céljuk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsenek a folyó különböző célú használata közben. Van bármilyen információja arról, hogy milyen különböző célú használatra utal a főpolgármester?
– A főpolgármester azzal a szándékkal harangozta be a döntést, hogy visszaadja a Dunát a budapestieknek. Nem új dolog ez, 2019-ben is hallottuk már. A probléma az, hogy ezzel nem visszaadja, hanem elveszi a fővárosiaktól a folyót, hiszen nem áll mögötte átfogó városfejlesztési koncepció. Jelen formájában csak a hajókat üldözi el. Szó sincs arról, hogy a Duna-part rekreációs átalakítása megtörténjen. Egy átfogó fejlesztés a Duna-part parkosítása és rekreációs, valamint szórakozási lehetőségek kiépítése lenne. Ilyet azonban nem tartalmaz a tervezet.
Csak képzeljük magunk elé, mi történne, ha kitiltják a hajókat. A budapestiek fogják magukat és lebandukolnak az üres kikötőkbe megcsodálni a naplementét és beleszippantanak a rakparton mögöttük pöfögő gépkocsik benzingőzébe, jólesően konstatálva, hogy visszakapták a Dunát? Vagy mindezt a végérvényesen lezárt, parkosított alsó rakparton teszik meg, ami azért nem lehetséges egyelőre, mert annyira létezik, mint a Duna-parti építési szabályzatban szereplő külvárosi kikötők: a képzeletben -írja a Ripost.
