Naprendszerünkön belül kutat idegenek után a NASA
Lehet, hogy idegenek élnek a naprendszerünkben: a NASA célja az, hogy megtalálja őket.
Idegen életek felkutatását tervezi a NASA: az űrügynökség jelenleg olyan úttörő küldetések sorozatán dolgozik, melyek célja az, hogy a földönkívüli életre találjanak bizonyítékokat, a naprendszerünkön belül.
EUROPA CLIPPER
Indulás: 2024. október 10.
A The Sun listájának első helyén szerepelt a NASA Europa Clipper küldetése, amely egy űrszondát állít majd a Jupiter körüli pályára. Fókuszában azonban valójában a Jupiter Europa holdja áll, amely nagyjából akkora, mint a Föld saját Holdja.
A NASA Europa Cippere részletes felderítést fog végezni a Jupiter Europa nevű holdján, és megvizsgálja, hogy a jeges hold alkalmas-e az élet befogadására
- magyarázta el a NASA.
100 láb fesztávolságával ez a legnagyobb űrszonda, amelyet a NASA valaha épített ilyen típusú bolygóküldetésre. A jármű 2024-ben indul majd el, de csak 2030 áprilisában érkezik meg az Europára. Az Europát naprendszerünk kulcsfontosságú helyszíneként azonosították, amely potenciálisan földönkívüli életnek adhat otthont. A tudósok úgy vélik, idegen organizmusok bújhatnak meg egy hatalmas óceánban, amely a hold jeges kérge alatt rejtőzik. Persze előfordulhat, hogy a küldetés során nem találnak közvetlen bizonyítékot az idegenekre, azonban minden bizonnyal sokkal jobb képet fog adni arról, hogy a hold képes-e az élet befogadására.
TITÁN SZITAKÖTŐ
Indulás: 2028 júliusa
A Szitakötő egy helikopter jellegű, forgószárnyas robotgép, amely függőlegesen tud majd fel- és leszállni. Úticélja a Titán, amely a Szaturnusz legnagyobb holdja, és az idegen élet egyik lehetséges lelőhelye. A Titán vonzereje a tudósok számára az, hogy a hold egykor olyan volt, mint a saját bolygónk a korai időszakában.
A Titán a nagyon korai Föld analógja, és támpontokat adhat arra vonatkozóan, hogyan jött létre az élet a bolygónkon. 2,7 éves alapküldetése során a Szitakötő többféle környezetet fog majd felderíteni a szerves dűnéktől egészen a becsapódási kráterek aljáig, ahol a folyékony víz és az élet kulcsát alkotó, összetett szerves anyagok egykor több tízezer évig együtt léteztek. A műszerei azt fogják vizsgálni, hogy a prebiotikus kémia milyen messzire fejlődött. Megvizsgálja a Hold légköri és felszíni tulajdonságait, valamint a felszín alatti óceán- és folyadéktározóit is. Emellett a műszerek a múltbeli vagy létező élet kémiai bizonyítékait fogják keresni
- mondta el a NASA.
A Szitakötő várhatóan 2034-ben érkezik meg a Titánra. Ez lesz az első olyan jármű, amely motoros és teljesen irányított repüléseket hajt végre bármely holdon.
EXOMARS ROVER
Indulás: 2028 előtt biztosan nem
A Rosalind Franklin ExoMars rover valójában az Európai Űrügynökség projektje, a NASA azonban erőforrásokat biztosított, és segített megtervezni a meghatározó műszerelemeket a küldetéshez. Ez egy hatkerekűre tervezett Mars-járó, amely körülbelül 660 fontot nyom. A roverben várhatóan egy 6 láb magas mintavevő fúrógép és egy laboratóriumi fiók lesz: ezekkel az eszközökkel keresi majd a múltbeli élet jeleit.
A küldetés egyik fő célja az, hogy szerves anyagokat keressen a rover fúrási erőfeszítései során gyűjtött mintákban. Miután az érintetlen anyagot összegyűjtötték a Mars felszíne alól, a tudományos érdeklődésre számot tartó mintákat a MOMA kemencéibe helyezik el. A felmelegített mintákból felszabaduló gőzt gázkromatográfiával elemzik szerves vegyületek nyomaira. A szerves vegyületek olyan vegyi anyagok, amelyek szenet tartalmaznak, és önmagukban nem az élet jelei. Bizonyos specifikus szerves molekulák azonban megtalálhatók a sejtekben, és ha felfedezik, támpontokat adhatnak a Marson létező élet lehetőségeiről
- mondta el a NASA.
Sajnos a küldetés jelentős késésekbe ütközött. Ennek az az oka, hogy az ExoMarsot az orosz Roszkozmosszal közösen irányították, ez a partnerség viszont Ukrajna inváziója után megszűnt. Az új kibocsátási dátumot várhatóan még az idén bejelentik.
