Orbán Viktor a Blikknek: A háború és a béke pártján állók birkóznak most
Nem hord golyóálló mellényt.
A választás után az európai miniszterelnökök hozzáállása a háborúhoz meg fog változni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban. A kormányfő beszélt a Robert Fico elleni merényletről, Magyar Péterről, a háború utáni rendezésről, illetve arról, hogy mi várhat Magyarországra az elkövetkező években.
Orbán Viktor miniszterelnök a Blikknek adott interjúban beszélt a Robert Fico szlovák kormányfő elleni támadásról. Mint fogalmazott, jelenleg nem tudjuk, hogy magányos elkövetőről van-e szó, csupán annyit, hogy egy háborúpárti emberről van szó. A titkosszolgálatok együttműködnek egy európai hálózatként, így a szlovák titkosszolgálat információit a magyarok is megkapják.
A kormányfő szerint nem indokolatlan elgondolkodni, hogy mit kell a magyaroknak és a politikusoknak tenni, ha egy szomszédos ország vezetője ellen merényletet követnek el. A politikusoknak dolguk, hogy az emberek között járjanak, ez járhat efféle kockázatokkal, százszázalékos biztonság nincs, ezért van szükség a különböző szolgálatokra vagy a Terrorelhárítási Központra.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a nyugati világban „birkózás” zajlik a háború- és a békepártiak között.
„Az európai választás nem egyszerűen csak az Európai Parlament mandátumainak a felosztásáról szól majd, ez mindenhol egy nemzeti választás is”
– mutatott rá Orbán Viktor. A kormányfő szerint a vezetőknek alkalmazkodniuk kell a közvéleményhez, és arra számít, hogy az új Európai Parlamentben több békepárti politikus lesz.
A háborús eszkaláció veszélyéről szólva elmondta, nemcsak európai, hanem amerikai folyamat is ez, hiszen novemberben új amerikai elnököt választanak, és sok múlik azon, hogy kit küldenek az amerikaiak a Fehér Házba.
A kormányfő arról is beszélt, hogy az ukrán–orosz háború nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, hiszen Ukrajna mögött ott van a teljes Nyugat.
„Bár erősnek tűnik az a kifejezés, de van benne igazság, hogy ez egy proxyháború bizonyos szempontból. Itt a nyugatiak egy áttéten keresztül háborúznak az oroszokkal szemben”
– fogalmazott.
Orbán Viktor úgy látja, hogy Ukrajna és Oroszország között valamilyen érintkezésnek lennie kell. Ám e mögött valahol egy igazi tárgyalás is zajlik majd az oroszok meg az amerikaiak között, amely egyébként nem egyszerűen Oroszországról és Ukrajnáról szól, hanem az egész európai biztonsági rendszerről, és könnyen lehet, hogy meghatározza majd a következő húsz-harminc évünket – fejtette ki.
Részlet az interjúból:
- A Fidesz a békepártiságra fűzte fel a választási kampányát. Ha nyernek is, hogyan lesz abból béke?
Orbán: Van egy európai színtér, meg egy amerikai színtér a nyugati politikában. Az európai színtéren is van birkózás a háborúpártiak és a békepártiak között, valamint Amerikában is zajlik ez. Ha Európáról beszélünk, nem állunk jól. Van húsz egynéhány tagállam az Európai Unióban, amely határozottan háborúpárti. Van egy tagállam, ez Magyarország, amely határozottan békepárti és volt egy ország, Szlovákia, amelyik éppen átmanőverezte magát a választások utáni kormány segítségével a háborúpárti álláspontból a békepártiba. Az európai választás nem egyszerűen csak az Európai Parlament mandátumainak a felosztásáról szól majd, ez mindenhol egy nemzeti választás is és a kormányoknak igenis kitettsége, felelőssége van a saját polgárai irányába. Nekem az a feltételezésem, hogy az európai választás után a miniszterelnököknek a hozzáállása a háborúhoz érzékelhetően megváltozik majd, mert az európai politika minden gyengesége ellenére is alapvetően mégiscsak demokratikus politika és nem lehet szemben úszni az árral büntetlenül hosszabb távon. A miniszterelnököknek alkalmazkodniuk kell a közvéleményhez. Arra számítok, hogy lesz egy olyan Európai Parlament, ahol a békepártiak többen lesznek, mint a háborúpártiak, lesz egy Európai Tanács, ahol mi ülünk miniszterelnökök, ott is megváltozik szerintem az erőviszonyoknak a képlete. Több lesz a békepárti és kevesebb a háborúpárti.
"A háború egy olyan állatfajta, ami nem áll meg, hanem mozog. És éppen az eszkaláció felé mozog. Nem az a kérdés csak, hogy valaki háborúpárti vagy békepárti általában, hanem hogy a háború következő fokozatát akarja-e valaki vagy nem. Úgy látom, hogy a háború következő fokozatát, ami már azt jelentené, hogy Oroszország területét is elérni képes technológiát adjanak át Ukrajnának, ne adj isten, nyugat-európai államok vagy a NATO katonái menjenek be ukrán területekre, ez már egy olyan lépés, amit még a korábbi háborúpárti miniszterelnökök nagy része is túlzásnak tart. Ez egy folyamat. Ebben kell nekünk ügyesen manőverezni. A képesség és a támogatottság számít, ezért az európai választás is befolyást gyakorol erre a folyamatra. De ez nem csak európai folyamat, mert november elején lesz az amerikai választás, ahol megtudjuk, az amerikaiak mit gondolnak a háborúról meg a békéről és milyen elnököt küldenek majd a Fehér Házba. Ez a két választás együtt eredményezheti majd azt a fordulatot, ami a nyugati világ, a nyugati politika háborúpártiságától elvihet bennünket a békepártisághoz, a békéhez. Mit jelent a béke? A béke tűzszünetet jelent először is és béketárgyalásokat másodszor.
- A béketárgyalásoknak vannak feltételei, például hogy a két háborúzó fél részt vegyen rajta. Azt ön is tudja, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem ül majd le egy asztalhoz. Hogy lesz akkor béke?
Orbán: Szerintem gondolkodjunk arról, hogy kik között lesz majd béketárgyalás. Ez az ukrán–orosz háború nem olyan egyszerű, hogy azt mondjuk, két ország áll egymással szemben. Ukrajna mögött ott van a teljes Nyugat. Bár erősnek tűnik az a kifejezés, de van benne igazság, hogy ez egy proxyháború bizonyos szempontból. Itt a nyugatiak egy áttéten keresztül háborúznak az oroszokkal szemben. Szerintem lesz egymással párhuzamosan két teljesen különböző tárgyalás. Ukrajna és Oroszország között valamilyen érintkezésnek lennie kell. Ám emögött valahol egy igazi tárgyalás is zajlik majd az oroszok meg az amerikaiak között, amely egyébként nem egyszerűen Oroszországról és Ukrajnáról szól, hanem az egész európai biztonsági rendszerről és könnyen lehet, hogy meghatározza majd a következő húsz-harminc évünket.
Az interjúban szóba került Magyar Péter is.
A szóban forgó úriembert nem ismerem, életemben két mondatnál többet nem váltottam vele, és az is teljesen formális volt. Ha ő a »belső körökhöz« tartozott, akkor én nem
– fogalmazott a kormányfő, aki leszögezte, hogy nem szívesen mond senkiről sem személyes véleményt, de
„az biztos, hogy az kicsit szokatlan, hogy az ember a saját feleségét lehallgatja, és utána a vele való rögzített beszélgetést politikai célokra használja”.
Orbán Viktor kijelentette, hogy Varga Judit iránt személyes érzelmekkel és barátsággal bírnak a kormányoldalon, és ha egy ilyen emberen látják, hogy szenved vagy sanyargatják, az mindannyiunknak fáj.
Az interjú végén azt is megkérdezték Orbán Viktortól, hogy elégedett-e azzal, ahova az ország jutott 1998 óta, amióta először lett miniszterelnök.
Jó pályán vagyunk, elég erősnek bizonyult ahhoz Magyarország, hogy a Covid és a háború után felálljon és újrainduljon
– szögezte le a kormányfő.
„Látom az előttünk lévő két-három olyan évet, ami a kivételesen jó évek közé tartozik majd Magyarország történetében” – tette hozzá.
A miniszterelnök azzal zárta az interjút, hogy van egy terve, és az sikerülni fog.
Ezt is megkérdezték tőle:
- Egy héttel ezelőtt történt egy merénylet, Robert Fico szlovák miniszterelnököt lelőtték. Ön hord a nyilvános szereplésein golyóálló mellényt?
Orbán Viktor:
Sose hordtam, most sem hordok.
