Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal az amurhorgászattal foglalkozunk.
Beköszöntött a kánikula. A forróságban pedig megindult az amurszezon. Minél melegebb a víz, annál hevesebben táplálkozik ez a halfaj. Fárasztása óriási élmény, hiszen kőkemény harcos, nem véletlenül hívják a vadvizek torpedójának. Az elnevezése nemcsak az alakjára utal, hanem heves kitöréseire is, ami még a rutinos horgászokat is próbára teszi a fárasztás során.
Sokan nem is gondolnák, de a legnagyobb amurok a kis csatornákban találhatóak, ahol érintetlenül élhetik az életüket. Kifejezetten jó hely a Kiskunsági-főcsatorna, a Duna–Tisza-csatorna, a Duna-völgyi-főcsatorna, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, valamint az élő Duna. Az utóbbira jár amurozni az ismert versenyhorgász, Jakubecz Kálmán.
– Az amurt főként homokos, sóderes helyen találjuk, de a leszakadó, köves partszakaszokat is nagyon kedveli. A sekélyebb, egyméteres víztől egészen a 3-4 méteresig megtalálható.
Amikor húsz fok fölé megy a Duna vízhőmérséklete, akkor kezdenek csak igazán aktív táplálkozásba, igazi nyári halak
– fogalmazott a Borsnak Jakubecz.
A versenyhorgász arról is szót ejtett, mivel kifejezetten növényevő halról van szó, ezért kukoricával és tigrismogyoróval lehetünk a legeredményesebbek.
– De bármi más növényi eredetű táplálék is szóba jöhet: lucerna, alga, nád, különböző vízparti gyümölcsfák termései – nyilatkozta a profi pecás, aki hangsúlyozza: ne spóroljunk az etetéssel. – Én natúr, forrázott vagy főzött kukoricás etetést szoktam alkalmazni, csalinak pedig egy szem 16 mm-es pop upot szoktam használni, amelyet egy úgynevezett „ronnie rig” horogelőkén kínálok fel. A lebegtetés nagyon fontos, mert így biztosíthatjuk a jó akadást.
Jakubecz Kálmán a fárasztás élményéről is szót ejtett.
– Azért csodás, mert rendkívül kiszámíthatatlan hal. Egyik pillanatban olyan, mintha a miénk lenne, mintha már megadná magát, következő pillanatban, ahogy húzzuk a szák felé és meglátja, hatalmas erővel tör vissza a sodrásba.
Ha nem fárasztjuk ki eléggé, és idő előtt megszákoljuk, képes átszakítani a merítőt egy erősebb kirohanással.
A fék mindig legyen jól beállítva, mert ennél a halnál semmi sem biztos, míg a vízben van – teszi hozzá a dunai horgász, aki azt is elárulta, mekkora volt a legnagyobb amurja. – A személyes rekordom egy 23,20 kilós példány volt, de fogtam 21 kilósat is, mindkettőt a Dunából. A mai napig őrzöm emlékét, felejthetetlen fárasztás egy ilyen halat partra terelni.