Sokkoló bejelentést tettek a tudósok: felfedezték a "harmadik állapotot" az életen és halálon túl

A tudósok felfedeztek egy úgynevezett "harmadik állapotot" az életen és halálon túl, ahol egy elhalt szervezet sejtjei tovább működnek a halála után is.

A Physiology című folyóiratban megjelent friss tanulmány, amelyet Peter Noble professzor a Washingtoni Egyetemen (Seattle) és Alex Pozhitkov (City of Hope National Medical Center, Duarte, Kalifornia) vezetett, olyan, mint egy sci-fi film cselekményvonala. Azt találták, hogy egy szervezet halálát követően sejtjei olyan új képességekre tesznek szert, amelyekkel életciklusuk során nem rendelkeztek.

A kutatók szerint, ha több elhullott állatokkal végzett kísérlet is kimutatná, hogy bejuthatnak egy harmadik állapotba, az "újradefiniálhatja a törvényes halált". "Az életet és a halált hagyományosan ellentétnek tekintik" - mondták a The Conversation cikkében. "De az új, többsejtű életformák megjelenése egy elhalt szervezet sejtjeiből egy »harmadik állapotot« vezet be, amely túlmutat az élet és a halál hagyományos határain. Bizonyos sejtek – ha tápanyaggal, oxigénnel, bioelektromossággal vagy biokémiai jelekkel látják el őket – képesek arra, hogy a halál után új funkciókkal rendelkező többsejtű organizmusokká alakuljanak át."

A harmadik állapot megkérdőjelezi azt, ahogyan a tudósok jellemzően értelmezik a sejtek viselkedését. Kevés olyan eset van, amikor a szervezetek olyan módon változnak, amely nem előre meghatározott. A szerzők leszögezik, hogy petri-csészében korlátlanul osztódni képes tumorok, organoidok és sejtvonalak nem számítanak a harmadik állapot részének, mivel nem fejlesztenek ki új funkciókat. A kutatók azonban azt találták, hogy az elhunyt békaembriókból kivont bőrsejtek képesek voltak alkalmazkodni a laboratóriumban egy petri-csészében kialakított új körülményekhez, és spontán módon többsejtű organizmusokká, úgynevezett xenobotokká szerveződtek át. Ezek az organizmusok olyan viselkedést mutattak, amely messze túlmutatott eredeti biológiai szerepükön. Ezek a xenobotok a csillóikat használták a környezetükben való tájékozódásra és mozgásra, míg az élő békaembrióban a csillók jellemzően a nyálka mozgatását szolgálják.

"Ez a kutatás képes átalakítani a regeneratív orvoslást, újradefiniálni a törvényes halált, és betekintést nyújtani az élet fiziológiai korlátaiba, párhuzamosan az embriogenezissel kapcsolatos kutatásokkal" - zárul a tanulmány.