Dömötör Csaba: óriási érvágás lenne a területalapú támogatások kivezetése
Óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaságnak a területalapú agrártámogatások kivezetése, hiszen évente körülbelül 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer gazdának az Európai Uniótól – erről Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A politikus emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbízásából született egy stratégiai párbeszéd című állásfoglalás, ami összefoglalja a legfontosabb terveket, ezt szeretnék majd jogszabályba önteni, ha feláll az új bizottság. Az Európai Parlamentben elkezdődött a vita a 387 milliárd eurónyi támogatást érintő javaslatcsomagról.
– Ebben a dokumentumban világosan szerepel, hogy ki akarják vezetni a területalapú agrártámogatásokat – mondta a képviselő, kifejtve, a rendszert úgy változtatnák meg, hogy a jövőben a gazdáknak csak kisebb csoportja kapna támogatást, de például az is szerepel az állásfoglalásban, hogy vissza kell fogni a húsfogyasztást, és Dömötör Csaba szerint nem biztos, hogy erről egyeztettek a gazdákkal.
A fideszes képviselő közölte, már most vannak nagy gazdaszervezetek, például Spanyolországban, akik azt mondják, ha kell, megint utcára vonulnak.
Ismertetése szerint Ursula von der Leyen a reformjavaslatokról szóló állásfoglalás elkészítésével egy német történészt bízott meg, "a bedolgozó szervezetek többsége pedig nem a gazdákat képviseli valójában, hanem más területeket".
Dömötör Csaba az interjúban kitért rá, a jelenlegi tagországokban élő gazdáknak óriási versenyképességi hátrányt jelentene Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz, mert annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada.
– Ezt egyébként a mostani közös agrárpolitika költségvetési oldalról valóban nem bírná el, de én úgy vagyok vele, hogy először az európai gazdák érdekeit kellene nézni, utána kellene nézni a bővítés szempontjait. Most ez a sorrend teljesen megfordult – fogalmazott a képviselő.
Mint mondta, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közösségi oldalán úgy érvelt, az organikus gazdaságokat kellene támogatni az extenzív termelés helyett.
Dömötör Csaba hozzátette: "ez pontosan ugyanaz az érvelés, mint amivel a területalapú támogatásokat ki akarják vezetni, a Tisza párt tehát Ursula von der Leyen oldalára állt, szemben a magyar gazdák érdekével".
A politikus úgy fogalmazott: "a Tisza Párt egyébként az Európai Parlamentben pár hét alatt is bizonyította, hogy a brüsszeli elit politikai ölelésének ára van. Interjúban is bevallották például, hogy a néppárti állásponthoz igazodni egyfajta kötelesség számukra. Így hát támogatniuk kell az újabb háborús csomagot, a bevándorláspolitikát, az energiatámogatások eltörlését – erről is beszéltek –, és ezek szerint az agrártámogatások leépítését is."
Dömötör Csaba hozzáfűzte: valójában nincs ebben semmi új, mert Magyar Péter a Momentum legrosszabb hagyományait folytatja, annyi csak a különbség, hogy a momentumosok nem fotóztatták magukat ennyiszer ennyi szögből, minden más ugyanaz.
A politikus hangsúlyozta: nagyon kemény viták jönnek, a tét több ezer milliárd forint, nagyon nem mindegy, mi lesz ennek a vitának a végkimenetele, "mi ott leszünk a tárgyalóasztaloknál".
Magyar Péter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésével lebukott azzal, hogy támogatja Ursula von der Leyen azon ötletét, amellyel lényegében a területalapú támogatások eddigi rendszerének megszüntetését vetíti előre. Amennyiben ez a kezdeményezés megvalósul, azzal Magyar Péter megkárosítaná a gabonatermesztő magyar gazdákat.
A Magyar Nemzet közölte, hogy a héten az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság elnökének azon kezdeményezésének a megtárgyalását, melyben
előmozdítanák a növényi alapú étrendeket, és nem túl burkolt formában Ukrajna jövőbeli csatlakozását is előkészítenék, az eddigi területalapú támogatási rendszer megszüntetésével.
A Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről elnevezésű jelentés dokumentumából kiderül, hogy ezzel a javaslattal 2027-től a gabonatermesztő magyar gazdák helyett az ukrán gazdák járnának jól, miután csatlakozott az ország a közösséghez.
Miután Magyar Péter, mint az EP mezőgazdasági bizottságának a tagja, támogatja a sokat kritizált dokumentumot, rögvest szembe is fordult a honfitársaival. Bejgyzésében úgy fogalmazott:
ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelést (sic!) helyett.
Ezzel a diszkópolitikus rögtön el is árulta, hogy mi a célja: az organikus gazdálkodást – magyarul a biogazdálkodást – kellene szerinte támogatni, szemben a gabonatermesztéssel. Ezzel szemben a magyar kormány egyszerre támogatja a szántóföldi növénytermesztőket és a biogazdálkodókat, valamint az állattenyésztőket is.
A lap közölte, hogy Magyarországra területalapú támogatások formájában évi évi 550 milliárd forint támogatás érkezik. Támogatási kérelmet évente közel ötmillió hektárra, több mint 160 ezer gazda nyújt be, döntő többségük családi gazdálkodóként. Ez a támogatás számos fiatal gazdának jelent hatalmas segítséget: 2023-ban még 6800-an, 2024-ben már 7300-an nyújtottak be támogatási kérelmet. Megírták, hogy az organikus mezőgazdasági termelés esetén 2023-ban 4400 biogazda közel 37 milliárd forint támogatást kapott, és 2024 őszén jelenik meg egy új biogazdálkodóknak szóló pályázat megemelt támogatási összegekkel.
A Magyar Péter által az EP-vitanapon meghatódva megtapsolt Ursula von der Leyen anyagában azzal magyarázzák a területalapú támogatások eltörlését, hogy azzal fel tudjanak készülni Ukrajna felvételével az EU-ba. A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy a botránypolitikus által felkarolt ötlet szinte megegyezik a magyar élelmiszeripart privatizáló Raskó György által 2022-ben elmondottakéval. Mint ismert, az agrároligarcha korábban a Momentum nevű liberális pártot pénzelte, de volt Márki-Zay Péter tanácsadója, árnyékkormányának tagja is.
(Ripost)
