„Ezek a betegségek elvették a kamaszkorom” – kétszer győzte le a rákot a 20 éves Enola, most úgy érzi, végre elkezdhet élni
A 20 éves, félig szerb, félig magyar származású Trisic Enola már kétszer is legyőzte a rákot, fiatal kora ellenére. A Magyarországon született, Csobánkán élő Enola még 16 éves sem volt, amikor kiderült, hogy egy szörnyű kórral kell szembenéznie. Akkor még nem tudta, hogy nem is egyszer…
Enola egészen addig élte az átlagos tinédzserek életét, míg 2019 decemberében el nem ment egy kötelező tüdőszűrésre. Ott azonban olyasmi derült ki, amit senki sem akar hallani egy rutinvizsgálaton. Enola kálváriája ekkor kezdődött, és még mind a mai napig alig hiszi el, hogy talán vége van.
„Elkezdett csomókban hullani a hajam, teljesen összetörtem”
Január 7-én kellett mennem vissza a tüdőszűrős papíromért, álltam a sorban, mint mindenki más, de nekem nem adtak papírt, hanem az orvos jött ki, hogy szeretne egy mellkasröntgent csinálni most
– mesélt a kezdetekről a fiatal lány, aki már itt megijedt és egyből a legrosszabbra gondolt. Egy CT után Enola szinte azonnal a Tűzoltóutcai Gyermekklinikán találta magát, ahol mintát vettek tőle. Kiderült, Enola Hodgking-limfómában szenved.
– Elkezdődtek a kemoterápiák és a tablettás kezelések, minden nap 31 tablettát kellett meginnom. Keveset lehettem otthon, mert mindig volt valami probléma. Csontfájdalmaim voltak, az izmaim leépültek, a kemók végére ott tartottam, hogy alig bírtam felállni, nem tudtam enni, inni nagyon fájt. Bejött a koronavírus, ki kellett választanom, melyik szülőm jöhet be hozzám. Csak egyet. Semmiféle látogató nem jöhetett be, nem jöttek a tanárok, se a bohóc bácsi, se senki. Egyedül voltam nagyon sokat – mesélt a nehéz időszakról Enola, akinek a könnye is kicsordul, ha visszaemlékszik erre az időre.
Elkezdett csomókban hullani a hajam. Ott nagyon megtörtem, nagyon sokat sírtam, nagyon rossz érzés volt, a hajam volt a mindenem akkori fejjel. Június végén tünetmentes lettem, lett volna még kiírva sugárkezelés de az orvosok úgy gondolták, hogy teljesen eltűntek a daganatok, ezért nem kell a sugár. Az iskolát egyéni tanrenden folytattam
– beszélt az első gyógyulásól a 20 éves fiatal, aki nagyon fiatalon kellett, hogy megküzdjön a szörnyű kórral. Enola nyíltan beszélt arról is, hogy lelkileg is nagyon mélyen volt, depressziós lett.
„Annyit kértem az orvosomtól, hogy a Sziget Fesztiválra hadd menjek még el a kemó előtt”
– Akkor csapódott le bennem minden, ami történt velem. Minden fájdalom a lelkemben, akkor értem utol magam, mert amíg a kezelések tartottak csak az összeszorított fogakkal mentem előre. A depresszióból talán a nyár hozott ki, jó társaság és az is hogy befonattam hosszúra a hajam, jól éreztem magam a bőrömben – tette hozzá a fiatal lány. A boldogság azonban nem tartott sokáig, 2022-ben, az érettségi után egy MR kimutatta, hogy ismét növöget valami Enola szervezetében.
Már 18 éves voltam, ezért felnőtt kórházban találtam magam, a Kék golyóban. Ijesztő volt, hogy felnőttként kezeltek, magázódtak, gyorsan, altatás nélkül végeztek el rajtam mindent. Annyit kértem az orvosomtól, hogy a Sziget Fesztiválra hadd menjek még el, addig adjon időt a kemók kezdésével
– mesélt őszintén Enola a második alkalomról, amikor újra fel kellett vennie a harcot a rákkal. A kezelések újra kezdődtek, újabb éveket elvéve a lány fiatalságából, majd visszatért a depresszió is.
– Úgy éreztem, hogy ezek a betegségek elvették a kamaszkorom és ezeket az éveket soha nem kaphatom vissza. Nem csinálhattam azt, ami a dolgom lett volna annyi idősen, rendesen megleckéztetett az élet. Idén nyáron kezdtem el jobban lenni, edzeni kezdtem, leadtam 18kg-ot, egészségesen kezdtem élni, és most itt vagyok. Értékelni kezdtem azokat, amiket egy egészséges ember nem is vesz észre, hogy látok, hallok, tudok beszélni, élek...– hangsúlyozta a csobánkai lány, aki másfél éve tünetmentes.
„Hidd el, te leszel saját magad megváltója, mindig, örökké”
Hiába, hogy legyőztem kétszer a rákot, nem éreztem magam semmivel többnek mint előtte. Mintha futószalagon jönne a betegség. Azt éreztem, hogy oké, jól van, ez is megvolt, másfél év múlva várom a következőt, mintha nekem ez lenne a dolgom. Aztán a másfél év eltelt és realizáltam, hogy még mindig tünetmentes vagyok, talán akkor elkezdhetek élni is…
– részletezte a megrendítő gyógyulást Enola, aki most elkezdett munkát is keresni, de arra vigyáznia kell, hogy a stresszt kerülje, nehogy visszatérjen a betegsége.
– A mostani fiataloknak, akiket ilyen betegséggel diagnosztizáltak, azt tudnám üzenni, hogy ne ijedjetek meg. Nagy feladat, rossz, nem mondom, hogy jó, nem fogok hazudni. De senkinek az égvilágon soha ,de soha ne engedjétek meg azt, hogy megmondja nektek mi a jó. Te mész keresztül rajta, te érzed, te vagy Te, és próbálj magaddal békét teremteni, hogy magadhoz mindig tudj fordulni. Hidd el te leszel saját magad megváltója, mindig, örökké – zárta gondolatait Enola, aki már kétszer legyőzte a kórt, de örök félelme, hogy újra visszatér.
