"Nem gondoltuk, hogy ekkora bajt okozunk" - nyilatkozott a kollégiumi gyújtogató
Naponta eszébe jut az elhunyt férfi családja annak a fiúnak, aki társaival brahiból felgyújtott egy matracot a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai kollégiumánál, aminek következtében leégett az épület és meghalt egy ember. A bíróság két év, végrehajtásában négy évre felfüggesztett börtönre ítélte, társait is elmarasztalták.
Attilát két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék október 8-án kedden. A fiú két barátjával, Sándorral és Armanddal közösen felgyújtotta a Károli egyetem kollégiumának ajtajához támasztott matracot. Hogy a szivacs jobban égjen, egy flakon acetonnal is meglocsolták, de arra nem számítottak, hogy a lángok tovaterjednek, és egy egész kollégiumi szárny leég, ráadásul az épület egyik lakója belélegzi a felforrósodott levegőt és életét veszti.
Mint a tárgyaláson kiderült, Attila egyik társa, Sándor bocsánatkérő levelet írt az elhunyt, négygyermekes családapa özvegyének és a saját keresetéből elküldött neki 250 ezer forintot. Az asszony megbocsátott, és válaszlevelében elárulta, hogy a pénzt a gyerekekre költi. A jogi képviselők azt hangsúlyozták, hogy védenceik nem akarták felgyújtani a kollégiumot, gondatlan közveszélyokozást követtek el és a tettük óta, hat éve tisztességes életet élnek, dolgoznak. Jolán, Attila édesanya a Borsnak elmondta: igazságosnak tartja az ítéletet.
Remélem, ebből tanulni fog a fiam és nem követ el többé butaságot. Családalapítás előtt áll, nem érdemli meg, hogy egy letöltendő börtönbüntetés tönkretegye az életét. Felelőtlen volt, megérdemli, hogy felelősségre vonják, de fontos, hogy ezt igazságosan tegyék
– magyarázta az asszony. Elárulta, hogy a fia a gyújtogatás után hazament és lefeküdt aludni.
Csak másnap értesült arról, hogy milyen nagy bajt csinált. Otthon egyáltalán nem beszélt arról, hogy mit művelt. Amit tett, az egyébként az egész családunkra kihatott. Hat éve egy rémálom az életünk
– fejezte be a szülő.
A kollégiumi gyújtogató mindennap gondol a tragédiára
Attila mindehhez hozzátette: nincs nap, hogy eszébe ne jutna a tragédia és lapunkon keresztül is szeretné kifejezni sajnálatát.
- Ostobaságot követtünk el, nem gondoltuk, hogy ekkora bajt okozunk. Mindannyian megbántuk a történteket. Nem telik el úgy nap, hogy ne jutna eszembe, hogy mit tettünk – mondta az esküvőjét tervező, árufeltöltőként dolgozó férfi.
Sándort és Armandot közmunkára ítélték, az utolsó szó jogán ők is arról beszéltek, hogy megbánták tettüket és sajnálják a történteket. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért fellebbezett, Attila enyhítésért, Sándor gondolkodási időt kért, Armand pedig tudomásul vette az ítéletet.
