Halálra rémült a Galó család. A sok jó után most újra beütött a baj: SMA Tomika majdnem újra kórházba került.
Lapunk már többször hírt adott a kőbányai csoda kisfiúról, Galó Tamás Dominikról. A legtöbbek által SMA Tomikaként ismert gyerkőc babakora óta rengeteg megpróbáltatáson esett át. Orvosa csupán pár évet jósoltak neki, ám a gyermek mindenkire rácáfolt. Idén családjával Dubajba utazott, ahol az életmentő génterápiát is megkapta. Azóta csupa jó dolgok vették őt körbe, pár napja azonban beütött a baj.
A kis iskolás és szülei már nagyon várták az őszi szünetet, Dubaj óta ugyanis alig volt idejük pihenni egy kicsit, arról pedig álmodni sem mertek, hogy vidékre látogassanak a nagyszülőkhöz.
Miután elkezdődött a suli és nekem a munka, olyan fáradtak voltunk a hét végére, hogy megváltó volt a pihenés hosszabb utazás nélkül. Ám amint kitört az őszi szünet, pattantunk is az autóba és irány a vidék, a jó levegő, az erdők, a mezők.
– mesélte Anikó, Tomika édesanyja.
Nagyon jól érezték magukat a nagymamánál, picit feltöltődtek és kikapcsolódtak, na meg persze a traktorszerelés se maradhatott el. Tomika pedig egy új kis kedvencre is szert tett, a szomszéd kiskutyája, Foltos személyében. Viszont amilyen lelkesedéssel vetették bele magukat az őszi szünetbe, olyan gyorsan húzták be utána a kéziféket.
Tomika hajnalban ébredt, a szülőknek már ez gyanús volt, hiszen a kisfiú mindig jól alszik. Szerencsére visszaaludt, de később elkezdett köhögni.
A reggeli mozgásvizsgálatokat még nevetve, csacsogva végigcsinálta, de már láttuk, hogy koránt sem azzal a lendülettel, mint, amire valóban képes. Mire hazaértünk már hőemelkedése volt, estére pedig nagyon magas láza. Nagyon rezgett a léc, hogy irány a kórház, mert nem ment le a láza és a hurutos köhögés átcsapott száraz erőlködéssé, amiben gyorsan fáradt, így, hogy éjszaka se tudott már rendesen pihenni
– magyarázta Anikó.
A szülők nagyon hezitáltak, de végül a maradás mellett döntöttek, mert minden eszközük megvolt a kezeléséhez, de lelkileg egy nagyon nehéz döntés volt számukra.
Szerencsére jól döntöttünk, hajnali négykor még magas lázzal ébredt, de már jó kedve volt. Ekkor nyugodtunk meg kicsit. Tegnap megvizsgálta a mi drága gyermekorvosunk, jó sok minden van letapadva, de szerencsére semmi jel nem utal tüdőgyulladásra
– mondta az aggódó édesanya, aki hozzátette: szerencsére mára már szinte csak a köhögés maradt pici hőemelkedéssel, de legjobb barátjuk most is a köhögtető gép, a váladékszívó, a szonda és az inhalátor.
Nagyon ügyes, már ő kéri, mikor mire van szüksége éppen. Remélem, a nehezén már túl vagyunk. Olyan aranyos most is, azon aggódik, hogy hétfőre meggyógyuljon, hogy mehessen iskolába. Az biztos, hogy mi mindent megteszünk érte
– zárta mondandóját az édesanya.