A világ legradioaktívabb tava: az eltitkolt Csernobil, a Karacsáj-tó tragédiája
Igaz már hivatalosan nem vehető tónak, a Karacsáj-tó még napjainkig is tartja a rekordot a radioaktivitás szintjével. A tó egy dobásnyira helyezkedett el az atomfegyvereket előállító gyártól, a Majak Plutónium Erőművektől, ami hulladéklerakónak használta a tavat és a környéken lévő folyót is.
Az egykori Majak Plutónium Erőművektől szinte egy köpésnyire helyezkedett el a Karacsáj-tó, amit 1951-től nukleáris hulladék lerakására használtak. Több szerencsétlen eseménysorozat következtében az üzem közelében az egész terület veszélyesen radioaktív lett.
A telephelyen található reaktorokat, fegyverminőségű izotópokat állítottak elő, amiket az atom és nukleáris bombák készítéséhez használtak. Mivel a hidegháború alatti fejlesztések során építették őket, így a biztonságot nem vették figyelembe. 1953-ig a nyílt ciklusú reaktorok a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat közvetlen a tóba engedték, a közepes aktivitásúakat egészen 1990-ig engedték a tóba, a hulladékokba beletartozott a szennyezett hűtővíz és a plutónium előállítása során keletkezett melléktermék.
A nagyobb probléma 1960-ban kezdődött, mikor a tó elkezdett kiszáradni, ennek következtében ártalmas anyagok kerültek a levegőbe. Az adatok szerint 500000 ember volt kitéve 185 petabecquerel sugárzásnak, ami hasonló a hirosimai bombához.
A 90-es évek közepén kezdték el a tavat feltölteni betonnal, a projekt 2015-ben fejeződött be. Bár már több mint egy évtizede nem számít tónak, a Karacsáj-tó továbbra is szerepel Guinness-rekordok listáján, mint a valaha volt legradioaktívabb tó.
A tóban a radioaktivitás a vízben, illetve a tómedret szegélyező iszaprétegben is megtalálható volt. Kutatók mérései szerint, ha valaki a partján állt, azt óránként 5.6 sievert sugárzás érte, ami elég ahhoz, hogy 50 percen belül megöljön egy embert - írta az Unilad.
