Papp Zsolt György: Az egész uniós agrár-élelmiszeripart tönkreteheti Ukrajna csatlakozása
Amikor Brüsszel az ukrán csatlakozást erőlteti, akkor minden uniós termelő megélhetésével és az EU élelmezés-biztonságával játszik.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az Agrokult portálnak adott interjút, a beszélgetést rögtön azzal indította, hogy az ukrán EU-s csatlakozás veszélybe sodorná a termelők megélhetését.
Amikor Brüsszel az ukrán csatlakozást erőlteti, akkor minden uniós termelő megélhetésével és az EU élelmezés-biztonságával játszik
– fogalmazott portálnak.
Az alábbiakban a teljes interjút olvashatjuk:
– Veszélyeket hordoz magában Ukrajna esetleges EU-csatlakozása az agrárium, élelmiszeripar vonatkozásában?
– Határozottan nagy veszélyeket hordoz magában. Hatalmas mértékű kockázata van Ukrajna csatlakozásának mind az agrárpiacokra, mind az élelmiszer-biztonságra, mind a termelők, élelmiszer-előállítók megélhetésére.
Nagyon nagy valószínűséggel az egész uniós agrár-élelmiszer ágazatot tönkretenné a csatlakozás. Mind a magyar, mind a többi uniós ország agráriumában jelentős visszaeséseket, ugyanakkor a fogyasztók számára komoly élelmiszer-biztonsági kockázatokat is hordozna az esetleges csatlakozás.
– Tudná érzékeltetni, hogy mekkora piaci szereplőről van szó?
– Ukrajna a világ egyik vezető agrárexportőre, több mint 40 millió hektárnyi termőfölddel. A méretek érzékeltetése végett: ez a magyarországi termőterület nyolcszorosa, illetve az EU teljes termőföld területének is több mint negyede. Mintegy 400 millió ember élelmezéséhez elegendő mezőgazdasági kibocsátással bír Ukrajna, és az ország az egész világ teljes búzatermelésének nagyjából 10 százalékát adja. Kukoricából közel 30 millió tonna termett náluk tavaly, ami a magyarországi termés hatszorosa. Az ukrán élelmiszerexportnak pedig több mint a fele Európába irányul. Például míg korábban az EU-ba évente 90 ezer tonna baromfihús érkezett Ukrajnából, a háború kitörését követően ez meghaladta a 280 ezer tonnát is.
– A brüsszeli döntéshozók mégis miért erőltethetik a gyorsított csatlakozást?
– Ez bizony jó kérdés, amit számos más ország agrár-érdekképviseleteivel egyetemben sokszor felteszünk a számukra. Mindenesetre az kiváltképp elgondolkodtató, hogy amíg Brüsszelben az ukrán agrárium, gazdálkodók megsegítéséről beszélnek, addig Ukrajnában főképp nyugati tulajdonú, külföldi bejegyzésű mamutcégek töltenek be vezető szerepet az agráriumban. Kihasználva azt, hogy hatalmas földterületeket lehet összevásárolni, illetve azt, hogy ott a bérek rendkívül alacsonyak. Emellett ezek a nyugati befektetők modern öntözési rendszereket és a legkorszerűbb technológiákat telepítik. Ugyanakkor a szigorú uniós termelési, fenntarthatósági előírások nem vonatkoznak az ottani termelésre, ezáltal is olcsóbban, de az uniós termelési követelményeknek nem megfelelve, azokat kikerülve lehet termelni.
– Azaz élelmiszer-biztonsági kockázata is lehet onnan az unióba behozandó áruknak?
– Ide kapcsolódóan megemlíteném, hogy
több olyan növényvédő hatóanyagot használnak Ukrajnában, amit az EU rég – akár már évtizedekkel ezelőtt – betiltott. Emellett a növényvédő szer kereskedelem jelentős része teljesen ellenőrizetlenül, feketén zajlik. Továbbá engedélyezett a génmódosított növények termesztése is, ami például nálunk az alaptörvényben is tiltott.
Az európai uniós termelés igen szigorúan szabályozott az agrárium, élelmiszeripar minden szegmensében, ami a termelőkre költségeket is ró – de ezek az elvárások Ukrajnára nem vonatkoznak.
– Amennyiben Ukrajnát felvennék tagállammá az unióba, annak milyen anyagi vonzatai lennének?
– Egyrészt az uniós piacot elárasztó ukrán árudömping romboló hatásával sajnos szembesülhettünk az elmúlt években. Ez még tovább fokozódna. Az ukrán gabona magyarországi exportja – a brüsszeli enyhítő szabályozás miatt – a háború előtti 5 millió dollárról 400 millió dollárra ugrott fel 2022-ben, ami a hazai felvásárlási árak bezuhanását okozta. Ezen túl óriási mennyiség érkezett például olajos magvakból, baromfiból, tojásból és mézből is.
Ráadásul Ukrajna a jelenlegi uniós szabályozás alapján mintegy 85 milliárd eurót kapna az uniós Közös Agrárpolitika keretéből, a teljes uniós agrárbüdzsé negyedét. Ezt a forrást pedig a magyar és a többi európai uniós gazdától vonnák el.
Összességében amikor Brüsszel az ukrán csatlakozást erőlteti, akkor minden uniós termelő megélhetésével, az EU élelmezés-biztonságával is játszik – nyilatkozta Papp Zsolt György az Agrokultnak.
