„Meglepődtem, hogy a halál milyen szép is tud lenni” – megszólalt a 2,5 évesen elhunyt Lilla édesanyja
Súlyos betegség következtében hunyt el a 2 és fél éves Lilla, a legnagyobb békében és szeretetben. Családja fájdalma nem enyhül, de ahogy ők mondják, az élet körülnőtte gyászukat Lilla távoztával.
Lilla története így kezdődik: Krisztina és férje 7 gyönyörű gyermeket kapott az élettől, ám harmadik gyermekük születésekor egy igen komoly feladatot is rótt rájuk a sors. Lilla egy nagyon súlyos agyfejlődési rendellenességgel született, melynek következtében két és fél éves korában elhunyt. Édesanyja halálának évfordulóján így emlékszik a drámai eseményekre:
Életünk legszebb két és fél éve volt
Lilláról 10 napos korában derült ki, hogy egy igen ritka és nagyon súlyos betegségben szenved. A kórházban az orvosok csak a diagnózist állították fel, részleteket nem közöltek a családdal, ám a biológus Krisztina, állatorvos férjével közösen, a szakirodalomban kutatva megtudták, mi is vár rájuk valójában.
A mélypont az volt, amikor 11 napos korában behívtak minket, hogy elmondják nagy a baj. És akkor még nem is mondtak el mindent. Mikor elolvastuk, hogy az átlag életkor az ilyen gyerekeknél 2 és fél éves kor, teljesen összetörünk
– meséli az édesanya, akinek 28 évesen azzal a ténnyel kellett szembenéznie, hogy el fogja veszíteni a csecsemőt, akit a karjában tart.
Tudom, hogy hihetetlen ezt hallani, de ez volt életünk legszebb két és fél éve. Nagyon sok nehézség volt benne, de közben Lilla rengeteg szeretetet és örömet hozott a családunkba, és sokat tanultunk tőle
– meséli Krisztina, aki úgy érzi férjével borzasztóan megerősödtek abban a két és fél évben míg a kis Lilla élt.
Krisztinának intenzíves nővérkévé kellett válnia
A kis Lilla élete első hónapját a koraszülött intenzív osztályon töltötte, majd 7 hónapos kora körül egy súlyos tüdőgyulladás miatt újra kórházba került.
Lilla több hónapig lélegeztetőgépen volt és akkor azt mondták az orvosok, hogy nagy valószínűséggel nem fogjuk tudni hazavinni. Végül egy kisebb csoda folytán sikerült
– emlékszik vissza az édesanya, akinek ahhoz, hogy hazavihesse kislányát igazi intenzív osztályos nővérkévé kellett válnia.
A Thábita Házban töltöttem a kórház után egy hetet Lillával, ahol a nővérek és orvosok segítettek biztonságos körülmények között ellátni a kicsit, így később otthon már magabiztosabb lehettem
– meséli Krisztina, aki férjével együtt alkalmanként a gyerek hospice ház dolgozóira bízta 24 órás ápolást igénylő gyermekét, hogy a két nagyobb gyermekeikkel is minőségi időt tölthessenek. Krisztina és családja rendkívül hálás a Thábita Háznak, hiszen ez alatt a két és fél év alatt, sőt még ma is fogják a kezüket.
Családja körében hunyt el a kicsi
Krisztina úgy tervezte, hogy ha itt a búcsú ideje, Lillával a Thábita Házba mennek, hiszen nem gondolta, hogy ezt segítség nélkül végig lehet csinálni.
Mivel ő mindig otthon szeretett inkább lenni, és ez nekünk is ideális volt, hiszen ekkor már megszületett a 4. gyermekünk, nem mentünk vele be. Úgy éreztük, hogy ha tudjuk itthon is ápolni, akkor neki és nekünk is itthon a legbékésebb
– magyarázza Krisztina, akinek gyermeke végül egy gyors lefolyású tüdőgyulladásba halt bele 2 és fél évesen.
Biztos furcsa lehet ezt így hallgatni, de tényleg nagyon-nagyon szép volt az utolsó pár nap. Nyilván fájdalmas is volt, de teljes béke volt bennünk
– emlékszik vissza Krisztina, aki a nappaliban egy kinyitható kanapén feküdt gyermekével mikor a kicsi örökre lecsukta a szemét.
Nagyon kimerült voltam, mert az utolsó 1-2 éjszaka szinte már nem is aludtam. Emlékszem, hogy elszundikáltam mellette, és arra ébredtem, hogy a férjem megbök. Lilla ekkor vett egy utolsó lélegzetet, így akkor és ott együtt lehettem vele. Olyan életszerű volt és szép. Engem is meglepett, hogy mennyire higgadt voltam és hogy mennyire szép és természetes is tud lenni a halál
– fogalmazza meg az édesanya, aki szerint a gyász és a fájdalom soha nem lesz kisebb, de az élet körülnövi a gyászt, amit az ő példájuk is jól tükröz. Krisztináéknak mára már megszületett a 7. gyermekük is. A kis Luca most 6 hetes és szerencsére mindannyian makk egészségesek.
Hívőként megnyugtat minket, hogy még találkozunk vele, hisz az ő élete sem ért itt véget. Hiszem, hogy ő is imádkozik értünk
– zárja szavait az édesanya.
