Orbán Viktor: Soha nem volt ilyen közel a béke és a háború fokozódása egyszerre
Mutatjuk, miről beszélt a miniszterelnök a Kossuth rádióban.
Orbán Viktor ismét ellátogatott a Kossuth rádió stúdiójába, hogy a Jó reggelt, Magyarország! vendégeként beszéljen az országunkat érintő legfontosabb kérdésekről. A műsorban elsőként a hétvégi romániai választások kerültek szóba. A miniszterelnök emlékeztetett: nagyszámú magyarság él az országban, ahol "nagyüzemben" zajlanak most a választások, hiszen elnökválasztás és parlamenti választás is zajlik. Kiemelte: az a kérdés, hogy a határon túli magyarok büszkék-e magukra, hiszen meg kell oldaniuk, hogy legyen képviseletük a parlamentben.
– Ha nem mennek el elegen szavazni, nem lesz parlamenti képviselet, anélkül pedig lehetetlen jól védeni az ottélő közösségek érdekeit. Ezért sorsdöntő választás előtt állnak az erdélyi magyarok.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az elnökválasztás első fordulója még nincs lezárva. A modern technológia találkozása a választókkal – ez jellemezte az első kört. Előbb utóbb Magyarországon is megjelenik majd ez a probléma – tette hozzá.
A következő téma a műsorban a megszületett bérmegállapodás kérdése volt.
– A magyar minimálbérrendszer, Európában egyedülálló módon, két fokozatú. Van a minimálbér, és a köznyelvben szakmunkás minimálbérnek nevezett garantált bérminimum. A kettő átlaga adja ki, hol helyezkedik el a minimálbér szintje EU-s viszonylatban – magyarázta a miniszterelnök.
Bérekről a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg. A kormánynak közvetítő, segítő szerepe van, de természetesen a cél a magasabb bérek elérése. A kormány azt szeretné, ha az átlagbér elérné az egymillió forintot. A tapasztalat, hogy a mostani megállapodás a béreket feljebb fogja tolni.
A mostani hároméves megállapodás alapján 40 százalékos emelkedés lesz a következő években. Ez nem csak Magyarország történetében példátlan, történelmi léptékű megállapodás. Európában is egyszer fordult csupán elő ilyen.
Hozzátette: sokan kétkednek, ám az egymillió munkahely bejelentése is ilyen kétkedést váltott ki korábban, az pedig azóta sikerült.
A kérdés: miből fognak fizetni a vállalkozók? Hatékonyabb termelés kell. Ebben úgy tud segíteni a kormány, hogy a Kereskedelmi- és Iparkamara javaslatait befogadják.
Ő lesz a következő jegybankelnök
Orbán Viktor Matolcsy György jegybankelnök távozása kapcsán elmondta: a törvény sajnos nem teszi lehetővé, hogy valaki két ciklusnál tovább maradjon.
– Nagyon hálás vagyok az ő munkájáért. Van hőstette is, a devizahitelesek ügye. Nélküle több százezer család ment volna csődbe. Ő volt az, aki a megfelelő pillanatban kimentette a devizahiteleseket abból a csapdából, amibe Közép-Európában sok százezer család szorult bele.
A kormányfő választása az jegybank elnöki posztjára egy tapasztalt közgazdászra, Varga Mihályra esett.
Kiemelte: olyan embert keresett, akinek nem csak az intellektuális képességei vannak meg, de a megfelelő tapasztalata is, és helyt tud állni ebben a feladatban.
Magyarország legtapasztaltabb gazdaságpolitikai szakembere és közgazdásza Varga Mihály.
Orbán Viktor: Nagyon veszélyes helyzetben vagyunk
Orbán Viktor arról is beszélt a műsorban: soha nem volt ilyen közel a béke, ugyanakkor a háború eszkalálódása is. Az oroszok kilőtték azt a rakétájukat, amit eddig nem ismertünk, és amely alkalmas a nukleáris robbanófejek szállítására is. Ha ezeket a fegyvereket bevetik, az világháborút jelent. Orosz jelentések szerint emellett már nyugati (amerikai és francia) katonák is haltak meg Ukrajnában – tette hozzá. Nagyon veszélyes helyzetben vagyunk – ismertette a kormányfő.
Mindez jól mutatja a háború eszkalációjának, kiterjedésének a veszélyét.
Ezért volt lehangoló az EP döntése, miszerint folytatni akarják a háborút – mondta. Amerikában pedig a választást elvesztő kormány újabb hatalmas összegeket küld Ukrajnába. Kiemelte: Magyarország ugyanakkor intenzív diplomáciai tárgyalásokat folytat a béke érdekében.
Nehéz évek vannak mögöttünk
Az új gazdaságpolitika kapcsán Orbán Viktor elmondta: nehéz évek vannak mögöttünk, így mindenki várja az új gazdaságpolitikát. A háború lezárása békét jelent, biztonságot, ami pedig jó a gazdaságnak. A kérdés: ki tudjuk-e használni a béke nyújtotta lehetőségeket. A mi költségvetésünknek épp ez a célja, ez békeköltségvetés – hangsúlyozta.
Sajnos noha a magyarok ezeket az új gazdaságpolitikai intézkedéseket a magyarok tárt karokkal várják, az EU már nem nézi jól szemmel.
– Ezeket az Európai Unióval szemben kell végrehajtanunk. Olyan dolgokat követelnek Magyarországtól, amik lehetetlenné tennék ezeket az intézkedéseket – magyarázta a miniszterelnök. Brüsszelből a magyar emberek érdekeivel ellentétes gazdasági kérések érkeznek. Ehhez a csatához kell támogatás, erről szól a nemzeti konzultáció is.
