Itt csapódik bele a Földbe a hatalmas aszteroida - szökőár önti el ezeket az országokat
Még tavaly decemberben került a NASA és ezáltal a közvélemény látóterébe egy olyan égitest, amely potenciális veszélyt jelent bolygónkra. A 2024 YR4 névre keresztelt aszteroida 2032-ben csapódhat a Földbe. Mutatjuk, hogy hol és azt is, hogy milyen pusztítással járhat mindez!
Minden eddiginél nagyobb veszélyt jelent bolygónkra nézve a tavaly decemberben felfedezett és 2024 YR4 névre keresztelt aszteroida. Az égitest átmérője körülbelül 40 és 90 méter közé tehető, a becsapódási esélye pedig hét év múlva, azaz 2032-ben 1 a 43-hoz, ami százalékban kifejezve 2,3%. A kisbolygó a Torino-skálán a hármas besorolást kapta, ami azt jelenti, hogy szemmel kell tartani. Ennek érdekében a NASA már a megfigyelők rendelkezésére bocsájtotta a James Webb űrteleszkópot is, hiszen egy ekkora méretű aszteroida képes lenne eltüntetni a Föld színéről egy kisebb város lakosságát is.
Itt csapódhat be a 2024 YR4 aszteroida
A csillagászat és a modern technológia ma már lehetővé teszi, hogy a szakemberek meghatározzanak egy úgynevezett „kockázati folyosót”, ami azt mutatja meg, hogy a Föld keringési pályája, valamint az aszteroida repülési pályája alapján hová csapódhat be az objektum, amely mindössze 7 év múlva ideér. Ez a folyosó a 2024 YR4 esetében Dél-Amerika északi részétől az Atlanti-óceánon át a Szahara déli területin és az Arab-félsziget, valamint India és Kína déli részén keresztül egészen a Csendes-óceánig tart. Ez azért is problémás, mert egyfelől
az érintett területek igen sűrűn lakottak, másrészt pedig amennyiben óceánba csapódik az aszteroida, úgy jelentős szökőárat eredményezhet.
A legveszélyeztetettebb országok jelenleg:
- India,
- Pakisztán,
- Banglades,
- Etiópia,
- Szudán,
- Nigéria,
- Venezuela,
- Kolumbia és
- Ecquador.
Ekkora pusztítást végezne az aszteroida becsapódása
A fentebb felsorolt területek, illetve országok lakói azért aggódhatnak, mert a 2024 YR4 becsapódásának ereje mintegy 8 megatonna dinamit pusztításával érne fel. Csak a szemléltetés kedvéért: ez 15-ször nagyobb erejű robbanás, mint a Hirosimára ledobott atombomba volt. Az aszteroida a becsapódási ponttól, azaz az epicentrumtól számított, 18 km-es sugarú körben pusztítana, ami az 1908-as Tunguzkai eseményhez lenne mérhető.
Az aszteroidák, illetve az üstökösök feltűnése sosem volt jó előjel
Számos népi hiedelem és babona kötődik a különböző csillagászati jelenségekhez, mint az aszteroidák, a hullócsillagok, vagy az üstökösök. Ezek főleg rossz előjelnek számítottak eddig az emberiség történelmében. Általában háborút, árvizet, tűzvészt, szárazságot, éhínséget, járványt vagy éppen halált társítottak hozzájuk. Gallia pusztulását és a népvándorlás korának legnagyobb csatáját, a hunok és a Nyugat-Római Birodalom között zajlott catalaunumi ütközetet is egy üstököshöz kötötték. A legendák szerint szerint Attila, hun király két évvel későbbi halálát is „megjósolta” egy üstökös. A magyar történelmi feljegyzésekben az 1241-es tatárjárás előjelének is tartották a Halley-üstökös érkezését, amely aztán 1456-ban, a nándorfehérvári csata előtt is látható volt az égbolton!
