Nemzeti pavilonnal képviselteti magát Magyarország Japánban. Az Oszakai Világkiállítás áprilisban kezdődik és hat hónapig tart.
Fröccs, paprikás krumpli, miskakancsó és pentaton alapú népdal - ezekkel találkozhat az, aki a Magyar Pavilonba lép be majd az Oszakai Világkiállításon. Közel 50 nap múlva veszi kezdetét a 2025-ös Oszakai Világkiállítás, amelyen Magyarország nemzeti pavilonnal képviselteti magát.
A Magyar Pavilon építészeti, kreatív és művészeti koncepcióját, valamint a magyar szerepvállalás céljait és jelentőségét sajtótájékoztató keretében mutatták be hétfőn a Magyar Zene Házában.
A japán és a magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lényeg tükre
- mondta el Zoboki Gábor Kossuth-és Ybl díjas építész, a koncepció megálmodója.
A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és a japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Megtudtuk: az épület előterében a Kárpát-medencei szelíd mezők növényvilágát idézik. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek meg. A "bolyongó" részen a magyar népdalok kezdő sorait idéző képekkel és hanghatásokkal találkoznak, majd a "Zengő Dóm"-ban egy karakteres magyar pentaton népdal fogadja őket.
A magyar megjelenés központi részét a kívülről boglya formát idéző Dóm adja, ez ad otthont egy színházi térnek.
A Magyar Pavilon fő attrakciójának a létrehozásakor célunk egy olyan összetett élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg a végtelenbe, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll
- magyarázta Vági Bence rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója.
A közönség nem csupán meghallgat egy magyar népdalt, hanem fokozatosan része lesz annak, majd a dallamot dúdolva magával vihet egy darabot a magyar kultúrából
- ecsetelte a Harangozó Gyula-díjas rendező az élő népzenei produkció erejét.
A gasztronómiai kínálat is szorosan beleilleszkedik a koncepcióba. A Pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul. A fogások olyan magyar receptek, amelyek generációkon át öröklődtek.
A kultúránknak szerves része a gasztronómia és a borkultúra. Ezt egy kerek egészként képzeltük el. A koncepció kialakításánál lényeges dolog volt, hogy a hétköznapi magyar ételt mutassuk be, hogy meg tudják kóstolni a gulyáslevesünket, a hortobágyi töltött palacsintát, a paprikás krumplit vagy akár a túrógombócot és a somlói galuskát
- magyarázta Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse.
Hozzátette: "Biztos vagyok benne, hogy erre a Világkiállításra is nagyon sok gasztroturista fog érkezni, az ő utazási célpontjukat pedig meghatározza az, hogy hol van minőségi gasztronómia, hol vannak meg a hagyományok és hol vannak egyediségek".
Mi ezeket a vendégeket be szeretnénk csábítani a magyar pavilonba és megmutatni nekik azt, amire nagyon büszkék vagyunk.
Megtudtuk: méltó tálalási módon fogják bemutatni azt, hogy milyen a magyar népi gasztronómia.
Nagyon büszkék vagyunk a magyar borkultúrára, kiemelt szerepet kap a magyar szőlő és az abból készült magyar bor. Be tudjuk mutatni a magyar szőlőfajtákból készült borokat. A borokat az egyes fogásokhoz illesztjük. Nem titkolt szempont, hogy a tokaji bornak szeretnénk piacot teremteni, megismertetni az ottani séfekkel és sommelierekkel. Célunk, hogy megismerjék, megszeressék és felrakják a választékukba
- magyarázta. Hasonló céllal viszik ki a kiállításra a libamájat is.
A bor és a hungarikumnak számító szódavíz kombinációjából létrejött fröccs a borbár ikonikus frissítőjeként szerepel a választékban.
Még a formaruhákat is a magyar és a japán tradíciók inspirálták. A Pavilonban dolgozó kollégák egységes megjelenésére is adnak.
A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és az esztétika összhangjának a megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek
- mondta el Bódis Boglárka, a formaruhák tervezője.
A Pavilon kabaláját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálja, megjelenésében a magyar mellett a kortárs japán stílust is feleleveníti.
A Világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike, így Magyarországnak a világkiállításon való megjelenése egyenesen nemzetgazdasági érdek. A kelet-ázsiai régió a hazánk szempontjából legdinamikusabban bővülő turisztikai küldőországokból áll
- hangsúlyozta a magyar megjelenés gazdasági fontosságát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Kifejtette: Japán a régió belépőkapujaként szolgál, ezért a sikeres oszakai magyar részvétel jelentős mértékben élénkítheti az innen érkező beutazó forgalmat. A turizmus pedig a gazdasági növekedés egyik motorja és a szolgáltatási szektor kiváló hajtóerejének bizonyult tavaly is.
Meggyőződésem, hogy a Magyar Pavilon beutazóforgalmunk növelésének, gazdasági kapcsolataink további erősítésének, üzletfejlesztési és kulturális értékeink megismertetésének egyaránt egyedülálló platformja lesz
- magyarázta a miniszter.
Kiderült: közvetlen Japán repülőjárat indulhat Budapestről. Most még nincs ilyen, de dolgoznak rajta, hogy mielőbb legyen.
Ötévente rendezik meg a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gasztronómiai eseményének számító világkiállítást, a legutóbbi Dubajban volt. Az idén Japánban nyitó expóra 160 országból 25 millió látogatót várnak hat hónapon át, Japán mellett a Dél-Koreát és Kínát is magába foglaló kelet-ázsiai régióból. Öt éve Dubajban is részt vett Magyarország a Világkiállításon. Ott is igazi magyar finomságokkal várták a látogatókat, nagy sikere volt az ottani Magyar Pavilonnak.