A háború nyoma: Csernobilhoz hasonló tragédia történt Ukrajnában
A Nova Kahovka-i gát felrobbantása egy "mérgező időzített bombát" indított be.
Egy napokban publikált tanulmány szerint a Nova Kahovka-i gát 2023-as felrobbantása olyan környezeti pusztítást okozott Ukrajnában, amelynek mértéke csak a csernobili atomkatasztrófához hasonlítható - írja a The Guardian brit napilap online kiadása.
Az Ukrajna középső részén található, Dnyeper folyóra épült Nova Kahovka-i gátat 2023 júniusában robbantották fel. Az oroszok az ukránokat hibáztatták a történtekért, az ukránok pedig az oroszokat. Ami viszont ennél sokkal fontosabb, hogy gátszakadás következtében 18 köbkilométer víz (a Balaton víztömegének kilencszerese) árasztotta el Dnyeper déli szakaszát, ami környezeti ártalmak „mérgező időzített bombáját” indította el.
Egy nemzetközi tudósokból álló csoport megállapította, hogy a tározó üledékében körülbelül 83 ezer tonnányi nehézfém volt a robbantáskor, és ezeknek csak kevesebb, mint 1 százaléka szabadult fel a víztömeg kiáradásával, a maradik pedig a felszínre került. Az ólommal, kadmiummal és nikkellel szennyezett üledéket így jelenleg a folyókba szivárog az esőzések alkalmával, ami nem csak az élővilágra, hanem az emberekre is rendkívül veszélyes. A Dnyeper legdélebbi szakszán ugyanis sok településen használják a folyók vizét a vízellátási problémák miatt.
Mindezek a szennyező anyagok, amelyek a fenéken lerakódtak, felhalmozódhatnak a különböző szervezetekben, áthaladhatnak a táplálékláncon, és a növényzettől az állatokon át egészen az emberekig, mindenkit károsít
- mondta a katasztrófa mértékéről a vizsgálatot vezető Olekszandra Sumilova, aki egyenesen a csernobili atomkatasztrófához hasonlította a környezeti károkat. "A gátszakadás következményei a sugárzás hatásaihoz hasonlíthatók" - tette hozzá a szakértő.
A Nova Kahovka-i gátat az 1950-es években építették, legfőbb célja a zaporizzsjai atomerőmű hűtése volt, valamint Dél-Ukrajna termőföldjeinek öntözéséhez szolgáltatott vizet. A gát felrobbantásakor több mint hatszáz négyzetkilométernyi terület került víz alá.
A mérete miatt a gát katasztrófája óriási nyilvánosságot kapott, azonban ez csupán egyetlen példa arra, hogy a közvetlen veszélyen túl milyen közvetett, és akár évtizedekig ható veszélyt jelenthet a helyiekre az orosz–ukrán háború elhúzódása.
