Több mint egymillió horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal a gyerekhorgászokkal foglalkozunk.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gyerekek körében a horgászat. Erre bizonyíték, hogy az egymilliomodik engedélyt is egy gyerekpecásnak állították ki. De a kiállításokon is rengeteg fiatalkorút lehet látni, akik tátott szájjal figyelik a világbajnokok előadásait, vagy éppen az újdonságokat próbálják ki.
Osvald Zsolt, a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetségének (Kemhesz) ügyvezetője lapunknak elárulta: óriási felelősségük van a szülőknek abban, hogyan tanítják meg gyermeküket horgászni.
Végig kell járni a ranglétrát. Spiccbottal kell először megtanítani a gyereket snecit fogni, majd keszeget és így tovább. Ha nem így történik, akkor nem horgász válik belőle, csak halfogó. Utóbbinak az a nagy hátránya, hogy az ilyen embernek az elsődleges célja a fogás, míg egy jó horgász azt is élvezi, ha a nyugalomban kint lehet a vízparton.
A gyerekek imádják a természetet, a szülők felelőssége az, hogy ezt megmutassák nekik, megtanítsák védeni a környezetet – mondta a Borsnak Osvald Zsolt, aki 1988 óta tart gyerekeknek horgászszakköröket Esztergomban.
A Kemhesz ügyvezetője iskolákba is jár előadásokat tartani, és aggasztóan tapasztalja, hogy már a legfiatalabb korosztálynak is az a célja, hogy minél nagyobbat fogjon.
Mondják nekem, hogy Oszi bá, én nagy horgász vagyok, mert már fogtam 10 kilós amurt és 15 kilós pontyot. Amikor meg akarom mutatni nekik a spiccbotozást, az ilyen gyerekektől mindig azt kapom, hogy az nekem semmi. És itt kezdődik a probléma. Az édesapja elviszi egy nagyhalas tóra, és ott ismerkedik meg a horgászattal, neki már 10 kiló alatt nem is létezik a hal, így csalódott lesz, ha elmegy egy másik tóra, és nem fog semmit. Az ilyen típusúak, azaz a halfogók csak akkor fogják jól érezni magukat, ha kapitális példányokat zsákmányolnak.
És ez nagyon szomorú – tette hozzá a szakkörvezető, aki kiemelte: sajnos minden újság, film arról szól, hogy az a jó horgász, aki minél többet és minél nagyobbat fog.
Osvald Zsolt azt is elárulta: 37 éve tart minden hétfőn horgászszakköröket. Járnak hozzá olyan gyerekek, akiknek az édesapjukat is tanította.
– Nagyon népszerűek, de ettől függetlenül úgy gondolom, kötelező iskolai tantárgy nem lesz a horgászat, pedig a környezetismeret-órán belül ki lehetne menni a gyerekekkel pecázni, hogy jobban megismerjék a természetet. De már annak is örülnék, ha a halakról többet tanulnának, ugyanis nyolc év alatt összesen három óra foglalkozik a kopoltyúsokkal. Sajnos lenézik ezeket az állatokat, mert nincs hangjuk, azt hiszik, nekik nem fáj semmi – zárta Osvald Zsolt.