Borzasztó hír érkezett: belehalt betegségébe a herceg
A herceg rendkívüli kitartással és pozitivitással nézett szembe betegségével.
Frigyes luxemburgi herceg, aki hosszú éveken át küzdött egy ritka genetikai betegséggel, fiatalon, mindössze 22 évesen hunyt el. A hercegnél 14 éves korában diagnosztizálták a POLG mitokondriális betegséget, amely az emberi sejtek energiaellátását befolyásolja, izomgyengeséget, epilepsziát és akár májelégtelenséget is okozhat. A luxemburgi nagyhercegi család közleményben jelentette be, hogy Frigyes ebben a hónapban hunyt el Párizsban.
Henrik mély megrendüléssel búcsúzott fiától, akit családja és barátai egyaránt „szuperhősnek” tartottak - írja a Mirror.
Frigyes tudta, hogy számomra és családunk számára ő egy igazi szuperhős, ahogyan a világ számos pontján élő emberek számára is. Különleges képessége volt arra, hogy inspiráljon és példát mutasson. Gyermekként mindig azt mondtam, hogy ha van egy gyermekem, aki miatt sosem kell aggódnom, az ő
– mondta a nagyherceg.
A herceg rendkívüli kitartással és pozitivitással nézett szembe betegségével. Meggyőződése volt, hogy ennek köszönhetően olyan csodálatos emberekkel találkozhatott, akikkel másképp sosem hozta volna össze az élet.
Úgy érezte, hogy a betegségének köszönhetően intenzív tapasztalatokban és különleges kapcsolatokban volt része
Családja háláját fejezte ki a számtalan megható üzenetért, amelyeket ebben a nehéz időszakban kaptak. Frigyes rövid élete során is elkötelezetten dolgozott azért, hogy másoknak segítsen. Létrehozta a POLG Alapítványt, amely a betegség kutatását és az ezzel élők támogatását tűzte ki célul. Még utolsó pillanataiban is megőrizte humorát, szeretetteljes személyiségét, és családját egy utolsó közös nevetéssel ajándékozta meg.
Utolsó napjaiban alig tudott beszélni, így különösen meglepő volt, amikor tiszta hangon feltette nekem a kérdést: 'Papa, büszke vagy rám?' A válasz egyszerű volt, hiszen ezt oly sokszor hallotta már tőlem. Tudnia kellett, hogy rövid, ám gyönyörű életében mindent megtett, amit csak lehetett, és most végre nyugalomra lelhet
– emlékezett vissza Henrik.
