Néhány tudós most a "Nagy Kihalást" szárazföldi válságnak, nem pedig kihalásnak nevezi, miután új fosszília-leletek arra késztették a tudósokat, hogy azt gondolják, a vulkánkitörés kevésbé befolyásolta a szárazföldet, mint a tengereket.
A tömeges kihalásos esemény, amely a Föld élővilágának 80 százalékát elpusztította, lehet, hogy nem volt olyan súlyos, mint ahogyan azt először gondolták. A "Nagy Kihalás", más néven a perm–triász kihalási esemény, mintegy 251,9 millió évvel ezelőtt zajlott le, miután egy hatalmas vulkánkitörés a bolygó szén-dioxid szintjét extrém magasra emelte.
Abban az időben Pangea még mindig széttörés folyamatában volt, így a tudósok szerint a tenger ökoszisztémájának összeomlásához vezetett a kitörés. Nem sokat tudtak eddig arról, mi történt a szárazföldön. Azonban most úgy vélik, hogy sokkal bonyolultabb volt a folyamat, mint az eddig gondolták.
A tudósokat az esemény azért érdekli, mert üvegházhatású gázok miatt történt, akárcsak a mai éghajlatváltozást is, bár sokkal extrémebb módon. Egy új tanulmány kiderítette, hogy a mai északkelet-kínai területen úgy tűnik, hogy egyes fajok védve maradtak a Nagy Kihalástól. A tudósok új fosszíliákat találtak, amelyek arra utalnak, hogy ezen a területen a magot termelő nyitvatermő erdők tovább növekedtek, amelyek mellett spórát termelő páfrányok is éltek.
A tanulmány egyik szerzője, Wan Yang, a Missouri Tudományos és Technológiai Egyetem geológia és geofizika professzora elmondta, hogy legalább ezen a helyen nem látjuk a növények tömeges kihalását. Ez hozzájárul az afrikai és argentínai bizonyítékokhoz, amelyek szintén azt mutatják, hogy a növények nem pusztultak el a kihalási esemény során.
A tudósok szerint ez mind a szuperkontinens helyzetének köszönhető. Yang tanulmányának helyszíne, amely ma északkelet Kínában található, egykor tavakkal és folyókkal volt tele, de több száz mérföldre volt az óceán partoktól.
Devin Hoffman, a londoni University College paleontológiai kutatója elmondta, hogy a tengeri állatoknak nem volt menekvésük a globális óceánok élsavanyósodása elől, de a szárazföldi éghajlatváltozás nem volt egyforma. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldön lévő enyhébb éghajlatú területeken a túlélés lehetséges lehetett - írta a Daily Star.