Az óraátállítás 2025-ben sem marad el. Mutatjuk, mikor kell előre tekerni a mutatókat, és milyen hatással lesz ez a szervezetünkre.
Az óraátállítás 2025-ben is fontos kérdés lesz, ami mindenkit érint, hiszen idén is át kell állítanunk az óráinkat. Ezért érdemes tudni a pontos időpontját és a változás élettani hatásait.
Március 30-án, vasárnap kell újra kalibrálni az óráinkat. Hajnali 2-ről egy órával előbbre, 3-ra kell állítani őket, ami egy órával kevesebb alvást jelent számunkra.
Az óraátállítás eredeti célja az volt, hogy jobban kihasználjuk a nappali világosságot, ezáltal pedig energiát takarítsunk meg. Ám az utóbbi években egyre több vita övezi a témát, hiszen az energiafogyasztási szokásaink megváltoztak, de a negatív egészségügyi hatásai is felmerültek már az óraátállításnak.
Bár az Európai Unió már 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, a megvalósítása elhúzódott: mivel a tagállamok között nem született világos egyetértés abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák-e meg, és így az Európai Unióban a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy melyik időszámítást veszik alapul. Ha eltörölnék az óraátállítást, akkor:
Hazánk a standard, azaz a nyári időszámításnál maradna.
- jelentette ki Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy amíg azonban nincs egységes uniós döntés, addig folytatódik az óraátállítás gyakorlata.
Az óraátállítás számos ember számára megterhelő lehet, hiszen az alvási bioritmusunk megzavarása okozhat átmeneti fáradtságot és koncentrációs nehézségeket. De egyes kutatások szerint az óraátállítás növelheti még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is.
Tehát az idei óraátállítás március 30-án lesz esedékes, és jelenleg még nincs végleges döntés az eltörléséről.