A csatlakozás feltételeinek nem felelnek meg, Brüsszel mégis tárt karokkal várja Ukrajnát.
Ismét napirendre került Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Orbán Viktor már jelezte, hogy a magyarok beleegyezése nélkül ez nem történhet meg, ezért egy véleménynyilvánító szavazást kezdeményez a kormány. A Ripost ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját kérte meg, hogy sorolja fel a három legfontosabb érvet, ami miatt Ukrajna nem áll készen az EU-tagságra.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit a koppenhágai kritériumok határozzák meg. Ezek a következők:
- a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
- működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
- a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.
A magyar kisebbség helyzetének romlása
Az elmúlt évtizedben tapasztalható volt a kisebbségi jogok helyzetének romlása Ukrajnában. Hétköznapi atrocitások és jogi nyomásgyakorlás történik az ukrán állam részéről. Korábban rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több kárpátaljai közintézményről az ukrán rendőrség. Az ukrán Legfelsőbb Tanács (Parlament) által, 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatásról szóló törvény, jelentős mértékben sérti a csatlakozási kritériumokat, azáltal, hogy megvonja a nemzeti kisebbségek alapvető jogát – többek között a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbségét – hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban.
A 2022 februárjában kitört háborúig körülbelül 500 kisebb-nagyobb atrocitás történhetett a kárpátaljai magyarokkal szemben, mutatott rá néhai Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Ezek közül a legsúlyosabbak:
- a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza elleni támadások;
- a kárpátaljai nemzeti ünnepek megülésének ellehetetlenítése;
- a nemzeti szimbólumoknak a meggyalázása (pl. zászlók levétele közhivatalokról);
- az említett KMKSZ elnökének, BrenzovicsLászlónak de facto száműzése Kárpátaljáról, magyarországi politikusok – például Potápi Árpád János – kitiltása Ukrajnából.
A háború után a helyzet csak romlott, e körben említendő s munkácsi Turul-szobor ledöntése, továbbá a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában zajló események (pl. megtiltották a magyar nemzeti himnusz lejátszását az iskolakezdéskor, tanárelbocsátás).
Ha Brüsszel szemet hunyna a felsoroltak felett, azzal ismét szembe kerülne a saját alapszerződéseivel, hátat fordítva az Európai Uniót – elviekben – évtizedek óta meghatározó, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített elveknek.
Ukrajna gazdasága romokban
Ukrajna gazdasági mutatói elmaradnak az EU átlagától. Az ország GDP-je alacsony, Ukrajna egy főre jutó bruttó hazai terméke legutóbb 2207,01 amerikai dollár (kb. 2116,53 EUR) volt 2023-ban,ehhez képest az uniós átlag 37 600 euró. Emellett magas inflációval küzd az ország. 2024 szeptemberében az éves infláció 8,6%-ra emelkedett az augusztusi 7,5%-ról.
Az áramárak éves szinten 63,6%-kal emelkedtek, az élelmiszerárak szintén 8,5%-kal nőttek a gyengébb termés miatt.
Ukrajna esetében a demokratikus intézményeinek stabilitása és a jogállamiság helyzete is kihívásokkal küzd. Egy 2025 januárjában közzétett felmérés szerint az ukrán állampolgárok úgy vélik, hogy a korrupció mértéke növekedett az elmúlt évben, különösen a földhivatalok és az egészségügy területén. Az ukránok 44,1 %-a a földviszonyokban, 28,5 %-a az állami és kommunális egészségügyben, 28,5 %-a a rendvédelmi szervekben látja a legnagyobb korrupciót. Azt, hogy Ukrajnában a demokratikus intézmények stabilitása és a jogállamiság helyzete kihívásokkal küzd, számos korrupciós botrány is alátámaszt. Az egyik legkirívóbb eset a, ahol ügyészek tömegesen kerültek ki a katonai szolgálat alól hamis orvosi igazolások segítségével. Egy másik jelentős botrány 2024 júliusában robbant ki, amikor kiderült, hogy az ukrán hadseregnek szánt támogatások egy részét (körülbelül 3,7 millió dollár) tisztviselők egyszerűen el akartak sikkasztani.
Kivéreztetnék a magyar mezőgazdaságot
Az Európai Unió költségvetése véges, és minden új tagállam csatlakozása átalakítja a támogatási struktúrát. Ukrajna mezőgazdasági területeinek hatalmas mérete miatt az EU agrártámogatási rendszerének egy jelentős részét kellene átcsoportosítani az ukrán gazdák számára, ami a jelenlegi tagállamok, így Magyarország agrárágazatának támogatásait csökkentheti, hiszen a jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult európai uniós terület 41 millió hektárral bővülne. Ráadásul, mivel az EU egyik legnagyobb agrártámogatási rendszere a Közös Agrárpolitika (KAP), annak forrásai korlátozottak, így Ukrajna belépésével az egy hektárra jutó támogatás csökkenhet a magyar termelők számára.
Ez hosszú távon rontaná a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Ukrajna mezőgazdasági területei Európa legtermékenyebb földjei közé tartoznak, összesen 41 millió hektár termőfölddel rendelkezik, amelyből 32,5 millió hektár szántóföld. Az ország alacsonyabb termelési költségei, például olcsóbb munkaerő és kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások, miatt az ukrán gazdák jelentős versenyelőnybe kerülhetnek az uniós termelőkkel szemben.
Mivel az EU-ban a gazdálkodók szigorúbb szabályozásoknak vannak alávetve (például vegyszerek használata, állatjóléti előírások), az ukrán importtermékek könnyebben és olcsóbban jelenhetnek meg az európai piacokon. Ez komoly árversenyt eredményezhet, amely különösen a közép-európai mezőgazdaság számára jelentene kihívást. Az ukrán mezőgazdasági termékek már most is komoly piaci nyomást gyakorolnak az uniós országokra. A háború miatti vámmentes kereskedelmi engedmények eredményeként az ukrán gabona és olajos magvak elárasztották az európai piacokat, ami a közép-európai gazdák számára jelentős bevételkiesést okozott.
Ha Ukrajna teljes jogú EU-tagként csatlakozna, az uniós vám- és importkorlátozások végleg megszűnnének, ami tovább súlyosbítaná ezt a problémát.
Már most is több uniós ország (pl. Lengyelország, Magyarország) sürgette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali szabályok szigorítását. A verseny így még kiélezettebbé válna, amely hosszú távon számos uniós mezőgazdasági vállalkozás ellehetetlenüléséhez vezethet.
