"Tudom, hogy most is itt van velem" – fia sírjánál élte át újból élete legszörnyűbb napját Anna
Elkísértük a temetőbe Agócs Annát, aki fiát gyászolja. Az édesanya felidézte, hogyan tudta meg, hogy a debreceni autóbaleset áldozata, Attila nincs többé. A gyászoló nő a fia sírjánál elmondta: már várja a saját halála napját, melyen újra találkozhat a gyermekével.
Elkísértük a temetőbe a debreceni autóbaleset áldozatának édesanyját. Mázló Attila 2023. január 7-én, egy baráti találkozóról tartott haza Létavértesre, amikor egy vasúti felüljárón belerohant egy Mercedes. Attila a helyszínen meghalt.
Anna úgy emlékszik Attilára, mint a fiúra, aki mindig mellette állt.
Tudom, hogy most is itt van velem, és mindenben segít, még akkor is, ha fizikailag nem látom őt. Próbálok hinni a túlvilágban, a Mennyországban, de nagyon nehéz elképzelnem
– magyarázta a gyászoló anya, akinek sokan megjegyzik, hogy két évvel a baleset után még mindig nincs túl a fia halálán.
Mégis min kellene túl lennem? Mégis ki az, aki komolyan gondolja, hogy valaha is el tudom majd fogadni Attila elvesztését? Ez a fájdalmat sosem lehet feldolgozni
– jegyezte meg Anna, majd felidézte a gyermeke utolsó napját.
"Reggel hazajött a munkából, a létavértesi határőr-kirendeltségről, ahol fegyveres biztonsági őrként dolgozott. Mint minden ilyen alkalommal, akkor is hosszasan beszélgettünk. Panaszkodott, hogy fáj a feje, mert egész éjjel fújt a szél. Adtam neki gyógyszert, és mondtam, hogy feküdjön le, de ő még szeretett volna reggelizni. Evett egy kicsit, majd pihenni tért, miután megkért, hogy délben ébresszem fel" – elevenítette fel a történteket Anna.
Az anya tehát ebédidőben szólt a fiának, aki jóízűen megebédelt, majd olyat tett, mint amit korábban soha.
Megkért, hogy egy kicsit hadd dőljön le újra, de most az én helyemre. Persze, hogy megengedtem
– csuklott el Anna hangja.
Az anya a fia kérésének megfelelően délután 4 órakor ismét felébresztette Attilát, aki rögtön elkezdett készülni, mert a barátaival tervezett találkozni. Megfürdött, felöltözött, miközben Anna gofrit sütött. Attila akkor 17 éves húga, Evelin lelkesen bejelentette, hogy ő is bátyjával megy, de a fiú a szokásától eltérően ezúttal nem engedett testvére kívánságának.
"Attila felvette a cipőjét, majd keresni kezdte a kocsikulcsát. A munkába járáshoz az enyémet használta. Kisvártatva kiderült, hogy két napja a saját kocsi autójában felejtette. Talán ez is egy jel volt, hogy nem kellene elmennie, de persze akkor még nem értettük" – mondta Anna.
Az anya minden alkalommal kikísérte a fiát a házból, ha elment otthonról. Ezúttal azonban nem így tett.
Így tudták meg a szülők, ki a debreceni autóbaleset áldozata
"Nem is tudom miért. Éppen mosogattam. A kabátját odaadtam neki, megpusziltuk egymást, és a lelkére kötöttem, hogy vigyázzon magára! Ezek után kilépett az ajtón és soha többé nem jött haza" – zokogott az édesanya.
A család a szokott időben, aludni tért. Hajnalban csörgött a polgárőr apa telefonja. A szülők azt hitték, hogy a zárban felejtették a kulcsot, és ezért Attila nem tud bemenni a házba.
Zsolt, az egyik rendőr barátunk telefonált, és megkért minket, hogy menjünk ki. Lassan kezdett összeállni bennünk a kép, pláne, mikor a párom meglátta, hogy nincs a helyén Attila cipője. Kiléptünk az ajtón, és mikor megláttuk a két rendőrt, a párom felkiáltott: „Ugye, nem?”
– idézte fel Anna.
Az egyenruhások a szülőkkel bementek a házba, ahol közölték, hogy a fiú karambolozott, és nem élte túl a balesetet.
Nem is élesztették újra, nem volt rá esélye, hogy magához térjen. Akkor sem lehetett volna megmenteni, ha azonnal odaért volna egy orvos. Túl súlyosak voltak a sérülései
– jegyezte meg az anya.
"Tudjuk, hogy a fiamnak hatalmas ütést kellett elszenvednie. Abban biztos vagyok, hogy ha csak egy pillanatig is, de őrjítő fájdalmat érzet" – zokogott Anna.
Az asszony korábban naponta látogatta fia nyughelyét, de aztán beszélt egy spiritisztával, aki közölte: Attila azt kéri Annától, hogy ne járjon ki ilyen sűrűn, hiszen a fiú nincs is ott. Attól kezdve az anya hetente megy ki gyermekéhez.
